Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

IV. Vízimunkálatok az abszolutizmus idején (1849–1867)

7.

ÚJ IGÉNYEK A SZABÁLYOZOTT TERÜLETEKEN ÉS A VÍZIMUNKÁLATOK EREDMÉNYEI

Az 1863-as aszály nemcsak az ármentesítési munkák iránti lelkesedést csillapította le, hanem a mentesített területeken új igényeket is teremtett. A birtokosok megkísérelték pótolni a csapadékot a kiszárított területeken, ami elsősorban a kertekben és a réteken hiányzott. Az első öntözésekkel a fejlettebb nagybirtokokon már a 19.század első felében találkozunk. Az 1820- as években például a magyaróvári uradalomban Márialigeten rendeztek be 88 kh öntözést, 1826-ban Andomakon 70 kh rétet öntöztek, de említhetjük 1855-ből a kisbéri állami ménesbirtok 345 kh öntözését is. BESZÉDES JÓZSEF terveiben a Nádor-csatorna és a körösi malomcsatorna esetében már szerepelt öntözések létesítése is, erre azonban 1863-ig nem volt igény.

Az 1863-as aszály után Fejér megyében egymás után rendeztek be rétöntözéseket, amelyek a Sárvíz vizét használták fel. Nádasladányon, a Nádasdy- birtokon 937 kh-t, Sárszentmihályon, a Széchenyi-birtokon 300 kh-t öntöztek, és ekkor épült a Zichy-uradalomban a sárszentmiklósi és az adonyi öntözés is. A rétek nedvesítéséhez a Sárvíz malmok számára felduzzasztott vizét vezették ki, és alkalmanként árasztották el a területeket. Az egyes birtokosok mellett újra kísérleteztek öntözéssel a vízszabályozó társulatok is. 1861-ben a Marcal-vöigyi Társulat — a szabályozás befejezése után — az öntözést is felvette programjába.143/

1857-ben a Nádor-csatorna Társulat mérnöke, HALÁSZ GÁSPÁR készített tervet a sárréti öntözőcsatomák létesítéséről. Mivel a malomcsatornából kivett víz a malmok működésében fennakadást okozott volna, ezért HALÁSZ GÁSPÁR a vízbeszerzést másképpen kívánta megoldani. Elképzelése szerint a vízszabályozás után szárazzá vált területeket a palotai, inotai, csőri forrásvizek, a Gaja, a Kajtori- és a Kikeri-tó vizével öntözte volna. Tervét azonban a várható nagy költségek miatt nem fogadták el.144/ 1859-ben MICSKEY IMRE vette át a Nádor-csatorna Társulat műszaki irányítását, aki az 1860-as években az öntözés előmozdítását tekintette fő feladatának. 1863-ban Székes- fehérváron jelent meg „A Sárrét ség öntözése és csatornánk hajózási hasznosítása iránti nézetek” című tanulmánya. Javaslata alapján a Sárvízen nyolc duzzasztót építettek, amelyek a száraz időszakban lehetőséget biztosítottak a tározásra. A. Nádor-csatorna Társulat azonban nem bírta fedezni az új vízhasználattal kapcsoltos kiadásokat, ezért 1863-ban — keretén belül — az Öntöző Zsilip társulat alakult meg. A munka eredményeit MICSKEY 1868-ban „A fe154