Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

VII. Új igények a vízgazdálkodásban a századfordulón (1890–1918)

ték fel turbinával 1907-ben. A beépített Pohl-gyártmányú turbina vízfelhasználása 640 1/sec volt.81/ 1907-ben két Francis-rendszerű turbinát állítottak be a csömendi malom alulcsapott vízikereke helyére, amelyek üzemeltetéséhez 500, illetve 600 1/sec víz kellett.82/ A nagyobb vízmennyiséget a duz- zasztási magasság növelésével, a malomcsatorna szelvényeinek bővítésével és a többi vízhasználatok korlátozásával lehetett megoldani.83/

A csatornás malmok esetében a századfordulón egyre gyakrabban találkozunk kapcsolódó vízhasználatokkal. Míg a fixgátas malmok a rétöntözéseket segítették elő, a malomcsatornák legtöbbször tógazdaságok kialakítására biztosítottak lehetőséget. A malmok bővítése, öntözőtelepek, tógazdaságok létesítése gyakran okozott az egyes vízhasználók között vitát. Kisvíz esetén sokszor a törvényhatóságoknak kellett dönteni, ki mennyi vizet használhat fel. Gyakran azt nem tudták eldönteni, hogy a malmot hajtó vízfolyás egyes szakaszait kinek milyen költséggel kell karbantartani, ami pedig különösen fontos volt hosszabb malomcsatornák esetében. A vármegyék ilyenkor maguk kezdeményezték vízhasznosító társulatok létrehozását, de az eltérő érdekek miatt e törekvések ritkán jártak sikerrel.

BESZÉDES JÓZSEF fehér-körösi malomcsatornájának fenntartására már 1833-ban társulat alakult, amely még a századfordulón is életképes szervezet volt (1892-ben újította meg alapszabályát). A csatornán ebben az időben 13 malom üzemelt. A sárvízi Malomcsatorna Társulat 1869-ben kezdte meg működését, és 1899-ben újította meg alapszabályát. A csatornát ekkor úsztatok és itatok létesítésére is használták.84/ A Nyitra megyei Davarcsányi Vízitársulat tagjai 11 malom működése mellett szintén öntözéseket és cukorgyári vízhasználatot üzemeltettek. 1860-ban alakult meg a Kishemád-Bárso- nyos Malomcsatorna Társulat, amelynek tagjai a százafordulón 14 malommal rendelkeztek. A két patak medrének felhasználásával eredetileg két malomcsatorna épült, amelyeket a Hernád szabályozásakor külvízcsatornává alakítva összekapcsoltak. Az új csatorna a malmok bővítését tette lehetővé. A szabályozás után az ináncsi malom turbinával, a kiskinizsi turbinával és két vízikerékkel működött, a többit pedig ot-hét db alulcsapott vizikerékhajtotta.85/

A 19.század utolsó éveitől a víz energiáját Magyarországon felhasználták elektromos áram termelésére is. A vízimalmok — a vízjogi törvény kiadását követő időszakban - kb. 600 ezer LE energiát használtak fel, azonban hatásfokuk alig érte el a 15—16%-ot. A berendezések korszerűsítése, a malomcsatornák bővítése nyomán a nagyobb erejű, bővizű folyókon felvetődött a vízerő korszerűbb kihasználásának kérdése. Az 1880-as években LONSZKY ADOLF kezdeményezte a kormányál a vasúti vontatás érdekében a vízerő felhasználását. 1894-ben STRAUB NÁNDOR fordult hasonló kérelemmel a

273