Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)
ról kiküldött ZAX ZAKARIÁS felmérése követte.138/ A térképek készítésekor világos volt, hogy a vízrendszert csak egységesen lehet szabályozni, és a Hanság további le csapolásának elsődleges feltétele az őt tápláló Kis-Rába és Repce torkolatának rendezése, a Rábca medrének további mélyítése. 1803- ban SAX ZAKARIÁS is e munkák folytatását írta elő,139/és javaslata értelmében — többéves huzavona után — 1813-ban készült el az új Rábca meder Királytó és Nagy Égererdő között. 1813-ban ebbe vezették Bősárkánynál a Hanságot lecsapoló „főcsatornát”, amely az Eszterháza környéki vizeket vezette le.140/ A Hanság végleges lecsapolását azonban a Rába szabályozása nélkül nem lehetett megoldani. A mocsárvilágnál elért eredmények nyomán 1808-ban PERÉNYI JÁNOSt küldték királyi biztosnak a Ra'ha-vidékre. Első feladata — a megyék segítségével — a malmok szabályozása volt, amit főként a Kis- Rábán igyekezett előmozdítani. Itt végrehajtottak néhány átmetszést is, majd a munkát a Rába Sopron megyei szakaszán folytatták.141/ Az átvágások hatása károsan mutatkozott meg Győr megyében, ezért a további viták elkerülése érdekében a biztos az összes munkát leállította, és a Hajózási Igazgatóság mérnökét, ŐRY DÁNIELt kérte fel az egységes terv elkészítésére. ŐRY terve abban jelentett változást a korábbi elképzelésekhez viszonyítva, hogy ő kizárólag a meder szabályozására törekedett, és átvágásokat javasolt. Mivel a töltések építésére nem fordított gondot, elképzeléseit az érdekeltek elutasították.142/ A Rába medrének szabályozásához ebben az időben nem voltak meg a szükséges feltételek, maga ŐRY sem végezhetett pontos számításokat, hiszen a megfelelő felmérés híján a vízrajzi viszonyokat nem ismerte. Hasonlóképpen elutasítás lett a sorsa BESZÉDES JÓZSEF tervének is, aki a medret úgy kívánta szabályozni, hogy a malmok a malomcsatomaként funkcionáló holtágakban maradhattak volna.143/ Nem fogadták el BESZÉDES Hanság lecsapolására vonatkozó tervét sem, amelyet a Győr és Sopron megyei érdekeltek javaslatára készített. Ebben a mocsár lecsapolását közvetlenül a Dunába vezető fő- és két mellékcsatoma segítségével kívánta megoldani.144/ A Hanságban a kezdeményezést Moson megye ragadta magához, WITTMANN ANTAL, megyei mérnök, a vízügyi képzésben a későbbiek folyamán szerepet játszó Magyaróvári Gazdasági Akadémia alapítója javaslatára a Hanság lecsapolását a korábbi nyomokon folytatták. Pomogy, Réti, Lébény, Rábaszent- miklós, Bősárkány vonalon haladt a kibővített csatorna, amelyet azonban csak a Rábca alsó szakaszának teljes szabályozása után lehetett befejezni.14 V A Hanság mocsárvilágának megszüntetése főként az Eszterházy uradalom érdeke volt. Sopron és Moson megye segítségével ők mozdították elő a Lajta szabályozását és a környező mocsarak lecsapolását is. Az 1789. évi árvíz a Lajtán is éreztette hatását, károkat okozott a már elkészült átvágásokban, sőt 90
