Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)
ként nem volt ismeretlen a 18.századi kartográfiai gyakorlatban, azonban azt BÁLLÁ ANTALnál magasabb színvonalra senki sem emelte. Megyei megbízását 1777-től folyamatosan meghosszabították, emelkedett hivatali rangja, és fizetése 1811-ben elérte az évi 400 vFt-ot. 1794-ben táblabírói címet kapott, bár ez az akkori megyei szolgálatban már csak tiszteletbeli, funkció nélküli cím volt. Nyáregyházi otthonában BÁLLÁ ANTAL a megyei birtokos nemesek szokott életét élte: perben állt szomszédaival, adósaival, örököstársaival. Két fiát a műszaki munkánál előkelőbb sorsra szánva katonai pályára adta, a legnagyobbnak a vármegyétől kért a királyi testőrségbe szóló ajánlást. Széles körű műveltségére jellemző, hogy napi feladatai mellet foglalkozott archeológiával, történeti munkát írt a nádori család származásáról, 1774-ben állította össze „A hangról” című kéziratát.12'/ Szeged sajátos helyzeténél fogva a vízépítés döntő szerepet kapott a város első mérnökének, VEDRES ISTVÁNnak munkájában. A Tisza és Maros találkozásánál épült városban élénk kereskedelem bontakozott ki: itt cserélt gazdát a bánáti búza az erdélyi és az alföldi termékekkel. A városnál összeszűkült Tisza és az itt torkolló Maros azonban gyakran elöntéseket okoztak, és olykor a viz a város épületeit is fenyegette. VEDRES ISTVÁN 1765-ben született, szegedi polgár családból származott, és diplomája megszerzése után, 1786-ban nevezték ki a város mérnökévé. Vízügyi tapasztalatait egyetemi tanulmányain kívül 1784—1786 között Apponyi Antal hőgyészi uradalmában szerezte, ahol ekkor a Sárvíz szabályozása folyt. Szegeden VEDRES napi feladatai közé tartozott a vízimalmok felügyelete, kutak ellenőrzése, elsüllyedt hajók kiemelése. Ő felügyelt az árvízvédelmi célokat is szolgáló töltésekre, a rajtuk keresztül vezető utakra, hidakra is.122/ 1810-ben a mindszenti uradalomban, a Zichy-birtokon tervezett Algyő és Sövényháza között töltést, amellyel 3000 magyar holdat mentett meg az árvíztől. A kiszárított területen öntözés céljára két hosszú árkot kívánt ásni, amelyek a Tisza vizét vezették volna a földekre.123/ A legjelentősebb ármentesítési munkát a várostól kibérelt saját gazdaságában, a szőregi uradalomban hajtottak végre. Itt 3600 holdat mentett meg, és a birtok központjában, Vedresházán mintagazdaságot létesített.124/ Szegedi tevékenysége során a legnagyobb erőpróbát az 1816. évi árvíz jelentette.VEDRES a lehetőségeknek megfelelően irányította a védekezést, kitelepítette a lakosságot, megszervezte az ideiglenesen emelt gátak felügyeletét.12 V Az árvíz okainak felülvizsgálatára ŐRY DÁNIELt küldték ki a Hajózási Igazgatóságról, aki emelőszerkezetet ajánlott az utcákban megrekedt víz visszavezetésére.126/ A határban lévő víz levezetése is gondot okozott, mert az utak számára épült töltéseken átereszek nem vezettek keresztül. így azokat 85
