Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
Bevezetés
szabályozó,3 2/ Körös menti,3 3/ a Pest Megyei Sárközi Ármentesítő Társulatokra34/ vonatkozó monográfiák a legsikerültebbek. A kutatás szempontjából fontosak a társulatokról készült összefoglalások, statisztikák is. Szerzőik között ZAWADOWSKI ALFRÉDET.3 s/KVASSAY JENŐT.36/KOLOSSVÁRY ÖDÖNT,37/ PÉCH BÉLÁT,38/ KENESSEY BÉLÁT,3 V VÁLYI BÉLÁT40/ érdemes megemlíteni. Gazdaságtörténeti vonatkozásban elsődlegesen a statisztikai kiadványokra támaszkodhatunk. BENDA GYULA összeállítása41/ az 1767-1867 közötti mezőgazdasági fejlődés főbb mutatóit közli, fontosak azonban a kataszteri felmérések eredményei,42/ az 1895-ös, 1913-as, 1935-ös mezőgazdasági statisztikák is.43/ Az ártéri gazdálkodás szerepéről ANDRÁSFALVY BERTALAN monográfiája irányadó,44/ a korai vízerőhasznosítás történetét malomstatisztikák segítségével tanulmányozhatjuk,45/ a vízellátás, csatornázás szerepéről és jelentőségéről elsősorban PAPP RÉMIG,46/ SZONTAGH GUSZTÁV47/ munkáiból, valamint a helytörténeti kiadványokból kapunk tájékoztatást.48/ Az építkezések szervezésével, a vállalkozói tevékenységgel, kubikosok munkájával kapcsolatos feldolgozások közül POGÁNY MÁRIA4 */ és KATONA IMRE50/ tanulmányai érdekesek. Az általános gazdaságtörténeti irodalom leginkább a mezőgazdaság történeténél érintkezik témánkkal,51/ aminek útmutatásait az egyes részkérdéseknél figyelembe vettük. A dolgozatban előforduló intézményneveket — teljes teijedelmükben - nagy kezdőbetűkkel írjuk, csak rövidített formában használjuk — a jelenlegi helyesírási szabályok szerint — a kisbetűs Írásmódot (pl. Földművelésügyi Minisztérium; de: helytartótanács). Területmértéknek a ha-t éskh-t alkalmazzuk, utóbbit elsősorban a kisebb földterületek összehasonlítása érdekében. Az egyes vármegyék, helységek nevét korabeli magyar nevükön idézzük, ha a helységnek nem volt magyar neve, a német változat jön számításba. A megyék esetében figyelembe vesszük a területi változásokat is (pl. Heves megyéből lett a későbbi Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye). A két függelék közül az elsőben a vízügyre vonatkozó és a témához kapcsolódó törvényeket soroljuk fel, még azokat is, amelyek csak egyes részterületeket érintenek és így a szövegben nem kerültek tárgyalásra. A másodikban néhány kevéssé ismert műszaki kifejezést magyarázunk meg, szótárszerűen, míg a rajzos mellékletekkel a leírt munkálatok helyét próbáljuk meghatározni. Mivel egy-egy terület vízszabályozása — a koronológiai sorrend miatt - többször szóbakerül, célszerűnek látszott e mellékleteket a kötet végén elhelyezni. Az anyagot végül vízrajzi és helységnévmutató egészíti ki. 7
