Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)

1829-ben sikerült felállítani a Tisza Hajózási és Kotrási Hivatalt. (Theis- Räinigungs- oder Navigations Institut). Személyzete egy-egy hajózási mérnök, ellenőr, kormányos, szertáros, és 14 hajós voltak.55/ 1833-ban, amikor a űmza-mappáció utolsó szakaszába ért, LÁNYI SÁMUEL, az építési igazgatóságon kívül tevékenykedő mérnök utasítást kapott a Tisza és mellékfolyói felmérésére. Hét társa segítségével kezdte meg a munkát. LÁNYI szabályozási kérdésekkel nem foglalkozott, de a felmérés irányítását nem adta ki kezéből. A térképek készítését a folyó titeli torkolatánál kezdték meg, és észak felé haladtak.56/

1834-ben megszervezték a Kulpa Hajózási Hivatalt. Vezetője VAUTHIER LIPÓT, külföldi származású, de már Magyarországon tanult mérnök lett, aki korábban Zágrábban tevékenykedett.5 V A helytartótanács és a kamara közös irányítása a vidéki hivatalokban még mindig problémát jelentett, mert nehéz volt a számadásokat elkészíteni. Azok a mérnökök, akik a vízépítésen kívül középítészettel is foglalkoztak, külön számolták el a sóalapból származó és a kamarától kapott pénzt. A vidéki mérnökök a bonyolult adminisztráció miatt szívesen vállaltak állást a folyók kotrására, szabályozására létesített ,,intézetekben”, ahol csak a helytartótanácstól függtek.5 8/

A mappációk egyre inkább vidékre szólították a központi személyzetet. Az építészeti főigazgatóság központjában állandó volt a hiány a magasabb állásokban is. A Hajózási Igazgatóság tagjai folyton úton voltak. Már nemcsak a Duna mellett tevékenykedtek, hanem az ország más részein is. A megyékkel kialakult jó kapcsolat ápolása érdekében vállaltak nem vízügyi feladatokat, pl. a falvak határának felmérését, út- és hídtervek elkészítését stb. 1836-ban ENDERLE IGNÁC építészeti segédigazgató meghalt, EKLÉR IMRE éveken át beteg volt, a rajzolók mind a Duna felmérésénél segítettek. A megmaradt személyzet kérte, engedélyezzék legalább három-négy díjtalan gyakornok alkalmazását, míg a Duna-mappáció tart. Erre a főigazgatóság meg is kapta az engedélyt,5 V az állások betöltésében azonban a helytartótanács és a kamara nem tudott megegyezni. Az építészeti segédigazgató helyét ZELENKA LA- JOSsal, az első hajózási mérnökkel töltötte be a helytartótanács, a vízügyi személyzet nem kis tiltakozása mellett.60/ ZELENKA, bár nem értett az építészethez, a hivatali karrier érdekében elfogadta a felkínált lehetőséget. Ideiglenesen VÁSÁRHELYE bízták meg ZELENKA hajózási mérnök feladatainak ellátásával. VÁSÁRHELYI hivatali pályafutása tulajdonképpen ekkor kezdődött. A 19.század első felének legkiválóbb mérnöke későn, és akkor is igen magas pozícióban került az építészeti főigazgatóság állományába. Felvételekor a főigazgatóság vezetőségének elzárkózása a térképező mérnökökkel szemben eltűnt, azonban — mert pályakezdőről volt szó, csak ideiglenesen bíztak rá hivatalt.

64