Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)
Be kellett tölteni LECHNER JÓZSEF lippal állását. Ide a mára maros i — eddig állományon kívüli — építész ÖTTINGER LAJOS került. Máramarosba vezetőnek JASZENICZKY JÓZSEF költözött, aki korábban Varasdon, a Drávánál dolgozott.42/ A főigazgatóság központjában csökkent a vízügyiek száma. ŐRY kiválása után a vízügyi adjunktus helyére ENDERLE IGNÁC lépett, aki a területen nem volt jártas. Ezt bizonyos fokig azzal egyensúlyozták ki, hogy az üres mérnöki státust vízügyi szakemberrel, WEISZ JÓZSEF hajózási mérnökkel töltötték be, aki korábban a Sárvíznél dolgozott. A hivatali ranglétrát végigjáró vízügyi személyzet útja az 1820-as években általában az volt, hogy pályakezdéskor rendszerint rajzolóként tevékenykedtek, majd innen kerültek a Hajózási Igazgatóságra, vezetőnek vidékre, vagy megfelelő összeköttetésekkel a főigazgatóság központjába. így a rajzolókat állandóan pótolni kellett. Az 1824-es átszervezés során mind a két rajzoló magasabb állásba került, a belépő újak pedig a legfiatalabb generációból kerültek ki. Köztük a legifjabb az igen tehetséges, nagy hivatali karriert befutott KECZKÉS KÁROLY volt, aki alig egyéves diplomájával a főigazgatóság kinevezett munkatársának mondhatta magát.43/ Szintén a fiatalok közül kerültek ki a gyakornokok, akik közt ekkor kezdte pályáját VARGHA JÁNOS is.44/ Az 1824-es átszervezés után — a központ mellett — a Hajózási Igazgatóság és a vidéki szervezet létszáma is stabilizálódott. Bár a halálozások miatt természetesen sor került személycserékre, az 1824-ben kialakult szervezett több mint 20 évig állt fenn. A stabilitásnak több külső oka is volt. A megyei és városi mérnökök száma megnőtt: 1825-ben a megyékben 56, a városokban 17 mérnök működött. A Duna-mappációnál és később a Tisza felmérésénél — a vezetőn kívül — csak napidíjas mérnökök dolgoztak, akiknek száma nem volt kötött. Szükség esetén ezt a számot növelni tudták anélkül, hogy a főigazgatóságot átszervezték volna. Már az első évben négy napidíjas mérnök dolgozott HUSZÁR MÁTYÁS mellett: VÁSÁRHELYI PÁL, KELLER IGNÁC, MELCZEL JÁNOS, VÖRÖS LÁSZLÓ. A terepmunkában jól összeszokott társaság fokozatosan megerősödött. 1829-ben nyolc mérnök és kilenc segéd foglalkozott már aDuna-mappációval. 1825-ben — hosszas viták után — ENDERLE IGNÁC építészeti segédigazgató lett. Ezzel a vízügyi adjunktus helye ismét megürült.4 V Ebben az évben halt meg ŐRY DÁNIEL is, aki csak rövid ideig vezette a Hajózási Igazgatóságot.46/ ŰRY helyére — néhány hónapon belül — kinevezték LECHNERJÓ- ZSEFet, de HUSZÁR MÁTYÁS, ERDÉLYI JÁNOS neve is szóba került. ZELENKA LAJOSt Horvátországból berendelték első mérnöknek, azonban a főigazgatóság nem akart vidéken egyéb változást. Annál kevésbé, mivel a szervezet stabilitása rendkívül fontossá vált, a főigazgatóság ügyrendjének folyamatban lévő szabályozása miatt. 61
