Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
Bevezetés
is. E törekvések eredményeként már a 19.század második felétől lehetőség nyílt arra, hogy egyes, speciális feladatok ellátására külön vízügyi hivatalokat hozzanak létre. Az önálló és egységes ágazati szervezet kialakulására azonban csak 1948, a vízügyek államosítása után kerülhetett sor. A területi igazgatás fejlődése kevésbé volt problematikus. A folyószabályozási, vízrendőri, folyamfelügyelői teendők ellátására már a kiegyezés után folyammérnöki hivatalokat szerveztek, majd 1880-tól a kisebb vízszabályozási, lecsapolási, öntözési, talajjavítási munkák irányítására kultúrmérnöki hivatalokat hoztak létre. Feladataikat ma a vízügyi igazgatóságok látják el. A területi hivatalok a mindenkori központi szervek felügyelete alá tartoztak, és a vízügyi teendők jelentős részét átvették a megyei és városi törvényhatóságok műszaki szerveitől. Létrehozásukkal — a helyi érdekekkel szemben — az egységes irányítást lehetett biztosítani. Munkánk során kettős célt igyekszünk megvalósítani. Végigkísérjük a vízügyi igazgatás történetét az első vízügyi szervek létrehozásától az Osztrák- Magyar Monarchiát megszüntető első világháború végéig. Az Európa térképét átrajzoló békekötések a korábbihoz képest oly mértékben megváltoztatták a gazdasági-műszaki munkák területi kiterjedését, anyagi feltételeit és azok elvégzésének következményeit, hogy az összehasonlítás szinte lehetetlen lenne, másrészt a 20.század első évtizedeiben lezárult a vizimunkálatoknak az a szakasza, amely a gazdasági élet fontos területein — elsősorban a mezőgazdaságban és a közlekedésben — megteremtette az ár- és belvízveszélytől mentes, biztonságos munka alapvető feltételeit. Megvizsgálva az irányító szervezet tevékenységét, bemutatjuk dolgozatunkban azokat a kereteket, amelyek között a különféle szakfeladatok végrehajtására lehetőség nyílt. Különösen figyelemmel kísérjük a műszaki személyzet létszámának, összetételének, presztízsének alakulását, ami a munkák menetét alapvetően befolyásolta. A vízimunkálatok történetét beillesztjük az ország gazdasági fejlődésébe, megvizsgálva azok eredményeit elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipar, közlekedés stb. területén. Választ keresünk arra a kérdésre, hogy a fejlődés változó körülményei a vízimunkálatok irányítását hogyan befolyásolták, és a végrehajtott műszaki munkálatok hogyan hatottak vissza a művelésre alkalmas területek növelésével, a vízellátás biztosításával egy-egy vidék vagy adott esetben az egész ország fejlődésére. A természet rendjébe való beavatkozás, a gazdálkodás feltételeinek biztosítása természetesen kapcsolódott bizonyos társadalmi kérdésekhez is. Valamennyi tényező részletes kibontása túlmutatna e munka keretein, így a problémakörből csak arra a kérdésre keresünk választ, hogy az országos előnyökön kívül kinek volt a munkálatokból elsősorban haszna, milyen birtokstruktúra 4
