Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. A markantilista gazdaságpolitika és az első vízügyi szervezetek (1772-1787) 8 II. Artéri gazdálkodás a 18—19.században 28 1. Állandó és ideiglenes vízborítások nagysága és területi eloszlása a vízszabályozás előtt 28 2. Az ártéri gazdálkodás típusai és formái az ország egyes vidékein 35 III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788—1848) 52 1. A vízügyi szervezet a főigazgatóságon 52 2. Műszaki képzés és vízügyi gyakorlat a mérnöki pályán 72 3. A reformkori vízimunkálatok jelentősége 88 a) Mezőgazdasági célú vízszabályozások 88 b) Közlekedési célú vízszabályozások 94 c) A felméréssel összefüggő vízimunkálatok 96 4. Kísérlet a vízügyi szervezet átalakítására 104 IV. Vízimunkálatok az abszolutizmus idején (1849—1867) 110 1. A mezőgazdaság a jobbágyfelszabadítás időszakában 110 2. Vízügyi szervezet a műszaki adminisztrációban 120 3. Vízszabályozás a Duna-völgyben az építési hivatalok irányításával 131 4. A Tisza-szabályozás műszaki irányítása 136 5. A kivitelezés megszervezése 144 6. A Tisza-szabályozás mérlege a kiegyezésig 147 7. Új igények a szabályozott területeken és a vízimunkálatok eredményei 154 V. Folyószabályozás és ármentesítés a kiegyezés után (1867—1889) 163 1. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium megszervezése 163 2. A társulati autonómia helyreállítása 167 383
