Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VII. Új igények a vízgazdálkodásban a századfordulón (1890–1918)
lés fejlesztése érdekében, és 1912-ben ő lett az első műszaki doktor Magyar- országon.35/ Nem hoztak létre építésvezetőséget a Körösön és a Sión folyó munkákhoz. A Hármas-Körös hajózhatóvá tételeiét elősegítette a már említett Hortobágy— Beretty ó-főcsatorna, amely a folyóba jelentős mennyiségű vizet szállított. A hajózás biztosítása érdekében azonban duzzasztásra is szükség volt. Összesen négy hajózsilip építését tervezték, azonban ebből csak az első, a bokányi hajózsilip készült el 1907-ben, amelynek terveit ZLINSZKY SZILÁRD állította össze.36/ E zsilip 2,5—3,0 m magasságban emelte meg a folyó szintjét, és érdekessége az, hogy ez volt a világon az első vasbetonból épült hajózsilip. Felépítésével a Hármas-Körös alsó 36 km-es szakasza vált hajózhatóvá. Az első világháború előtt megkezdték a Maros Arad feletti szakaszának, a Szamosnak csatornázását is, azonban ezek az építkezések a háború miatt abbamaradtak. Az 1908:39. te. 5,5 millió koronát engedélyezett a Sió bővítésére, azonban itt is csak 1913-ban kezdték meg a kotrást. 1982-től Szeged székhellyel, kibővült a Tiszai Állami Kotrások Vezetősége, amely a századfordulón már nyolc kotrógéppel és 124 hajóval rendelkezett. A vezetést ULLMANN SÁNDOR után az Al-Dunától visszahelyezett RUPCSICS GYÖRGY vette át.37/ A folyószabályozási munkákban rendkívül fontos szerepet játszott a megfelelő kő építőanyag biztosítása. Erre a célra a kincstári birtokon fekvő visegrádi kőbányát vették igénybe. Mivel bérlet formájában nem tudták megoldani az üzemeltetést, ezért 1894-ben házi bányaüzemet szerveztek, ahol a műszaki teendőket SCHAFFER ANTAL látta el.38/ 1914-ben a Sátoraljaújhelyi Folyammérnöki Hivatal és kőátvételi kezelőséget létesített, Tokaj központtal.39/ A kikötők felügyelete eredetileg a folyammérnöki hivatalok feladata volt. A budapesti hivatal tehermentesítése érdekében azonban 1903-ban az újpesti kikötő felügyeletének ellátására kikötőkezelőséget hoztak létre, amelynek vezetését a Felső-Dunátói visszatért KECZKÉS SÁNDORra bízták. Egy év múlva a hivatal neve. Budapesti Állami Téli Kikötők Kezelősége lett, és ekkor már illetékességi körébe tartozott az újpestin kívül az óbudai és a lágymányosi kikötő is.40/ A hajózási feltételek javulásával a Dunán és a Tiszán egyre több téli és forgalmi kikötőt, gyári rakodót létesítettek. Az első világháború előtt a következő nagyobb kikötők épültek: 262
