Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
I. A merkantilista gazdaságpolitika és az első vízügyi szervezetek (1772–1787)
őr, raktárőr, két-két ács-, kőművespallér, építési felügyelő, Bácskában egy építési felügyelő dolgozott. Volt már állami műszaki személyzet Nyitrán, Munkácson, Aradon és Fiúméban is.77/ A Hajózási Igazgatóság 1788-ig dolgozott ebben az összeállításban. 1786- tól sok segítséget kapott a törvényhatóságoktól, ahol folyamatosan megszervezték a mérnöki állásokat. A szervezés — az előzményeknek megfelelően — a megyékben gyorsabban haladt, míg a szabad királyi városok közül 1786-ban csak hassanak, Sopronnak, Pozsonynak, Győrnek, Zombomak volt városi mérnöke. A megyei és városi mérnökök a helyi törvényhatóságoknak voltak alárendelve, a városokban elsősorban telekfelméréssel, a megyékben pedig ütépítéssel foglalkoztak, hgyre gyakrabban alkalmaztak mérnököket az egyes földesurak is. Ezeket olykor külföldről hívták, de a kamara szolgálatában álló mérnökök is szívesen vállaltak — hosszabb-rövidebb ideig — egy-egy földesúri birtokon feladatokat. A vízügyi tevékenység a törvényhatósági és földesúri mérnökök esetében egyaránt fontos szerepet játszott. Ez lehetővé és indokolttá tette az együttműködést a Hajózási Igazgatóság alkalmazottjaival, de azt is mutatta, hogy olyan új igények jelentkeztek a vizimun- kálatok terén, amelyeket a víziutak fenntartásáért dolgozó Hajózási Igazgatóság már nem tud kielégíteni. 1785-től a Hajózási Igazgatóság is egyre differenciáltabb feladatokat látott el. Jelentős építkezés folyt a Dráva alsó szakaszán, a Murán, valamint a Száván, ahol a munka folyamatosságát kellett biztosítani.78/ A Dráva völgyét — Mária Terézia utasítására — már 1753-ban felmérték, és 1784-ben kiásták az első átvágásokat. 1753-ban elkészült a Mura térképe, és kitisztították a Lonya medrét is.79/ 1786-ban — megyei segítséggel — bővítették Temesvár alatt — a Béga árapasztót, a nagyvizek biztonságos levezetése céljából. A Maros menti munkákat SAX ZAKARIÁS folyammémök lendítette előre. 1779-ben felmérte a folyót, majd 1785-ben újabb részletes térkép készült, VERTICS JÓZSEF megyei mérnök munkájaként. Ennek szerzője a szabályozásról is javaslatot készített, amelynek értelmében a torkolat előtt átvágást javasolt, hogy a Tisza és Maros találkozásánál ne legyen árvíz.80/ Bár a Hajózási Igazgatóság érdemi munkát csak a víziutak fenntartása céljából végzett, mint országos szerv kénytelen volt véleményt nyilvánítani egyéb vízügyi munkák esetében is. Működésének utolsó szakaszában foglalkozott a Vág, Lajta, Rábca, Körös, Hernád szabályozásával, és esetenként szakvéleményt adott mocsárlecsapolási kérdésekben is.81/ 1785-ben készül el — MEZEŐ CYRILL megyei mérnök javaslata alapján — az Ecsedi-láp lecsapolásának terve, és a Hajózási Igazgatóság az 1786-os árvizes esztendőben nem zárkózott el annak tanulmányozása elől.82/ 25
