Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)
33. táblázat Magyarország Magyarország (Erdéllyel együtt) lakosság népsűrűség lakosság népsűrűség 1870 11 117 623 49,62 fő/km2 15417327 47,83 fő/km2 1880 11 644 574 51,98 15 642 102 48,54 1890 12 882 278 55,38 17 833 650 53,83 1900 14 322 302 63,63 19 254 559 59,30 1910 15 536 360 69,03 20 886 487 64,20 162/ A volt árvizes megyék népsűrűsége rendszerint nagyobb volt az országos átlagnál. 34. táblázat ” 2 megye fó'/km 1870 1880 1890 1900 1910 Bács 52,00 57,59 64,67 73,96 78,40 Békés 58,94 64,57 76,62 75,94 81,39 Bereg 42,72 41,21 48,49 55,13 62,49 Bihar 47,27 40,92 47,14 54, 26 60,64 Csongrád 60,82 66,91 76,55 83,50 91,22 Győr 75,04 79,28 83,84 82,58 88,84 Heves 49,41 54,83 60,28 67,94 74,36 Moson 38,83 41,85 41,67 44,58 47,50 Sopron 69,54 74,32 78,50 86,22 87,07 Szabolcs 53,68 43,52 49,82 62,22 68,95 Szatmár 43,22 45,15 49,88 58,54 63,08 Tolna 60,59 64,40 69,20 71,39 75,56 Torontál 43,49 55,92 62,09 60,65 61,41 Zemplén 47,26 44,09 47,48 52,32 54,63 Jász-Nagykun-Szolnok — — 59,26 66,70 85,68 Az 1870-es években viszonylag mérsékeltebb fejlődés ment végbe, majd az 1890-es években az ütem meggyorsult. Az ország népsűrűsége a vizsgált évtizedekben átlag 20%-kal emelkedett. Békés, Csongrád megyében valamivel erő-
