Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)

Az állami szolgálatban álló mérnökök, vízmesterek és tisztviselők nyug­díjat kaptak. A társulatok is csak akkor tudtak megfelelő műszakiakat szerez­ni, ha ezt a lehetőséget is biztosították számukra. Több társulat kísérletet tett arra, hogy önálló nyugdíjalapot létesítsen, azonban a szétszórtság miatt ez nem vezetett eredményre. 1895-ben ezért megalakult a Tiszai Ármentesítő Társulatok Közös Nyugdíjintézete.157/ 1908-ban módosították az alapsza­bályt, majd 1918-ban a dunai társulatok is csatlakozhattak az egyesüléshez.15 8/ Az 1889—1918 közötti időszakban a társulatok tisztviselőkara kibővült, az adminisztráció bonyolultabbá vált. 1918-ban a társulatok alkalmaztak igazgatót, főmérnököt, ügyészt, titkárt, szakaszmérnököket, számvevőket, térképtárnokot, irodatisztet, írnokokat.159/ A kor legjelentősebb társulati mérnökei között MALINA GYULÁt, BÍRÓ ELEKet, MEISZNER ERNŐt, RÉVY GÉZA VIKTORt, KORBF.LY JÓZSEFet említhetjük. A társulatok nagy száma miatt a tisztviselők létszáma csaknem elérte az állami alkalmazot­takét. A századfordulón állami szolgálatban dolgozott 199 mérnök, 65 fo­lyamfelvigyázó, 113 vízmester, 1214 egyéb alkalmazott. A társulatoknál volt 173 mérnök, 26 rajzoló és térképtáros, 1189 gát- és csatornaőr, 42 e- gyéb.160/ A századforduló körül kialakultak a társulatok adminisztratív normái is. Mivel e kérdést semmiféle rendelkezés nem szabályozta, nagyok voltak a különbségek. A régi szervezetek vigyáztak műszaki dokumentuma­ikra, míg az ideiglenesen működők iratai gyakran elkallódtak. A társulati tervtárakba a saját tervezésű dokumentációkat, valamint a társulati vízművek­re vonatkozó, a folyammérnöki hivatal és az alispán által jóváhagyott terve­ket helyezték. 1891-ben a Vízügyi és Hajózási Közlönyben cikksorozat indult a társulati adminisztráció reformjáról, és a gyakorta túlburjánzó bürokrácia csökkenté­séről.161/ A javaslat meg kívánta teremteni az adminisztratív, műszaki és pénzügyi igazgatás egységét, szem előtt tartva a szakszerűséget és az ellenőr­zés lehetőségét. A javaslat megvalósítása érdekében sem a minisztérium, sem a folyammérnöki hivatalok nem tettek lépéseket. A társulati vezetés, irányí­tás, adminisztráció is olyan merevvé vált a századforduló után, mint az egész vízügyi szervezet. 228

Next

/
Oldalképek
Tartalom