Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)
A zömmel bolgárok kezelésében lévő kerti öntözések száma az első világháború végéig ezer fölé emelkedett, mellettük egyes nagybirtokosok — elvétve kis- és középbirtokosok - foglalkoztak ilyen tevékenységgel. Néhány város is berendezett azonban kerti öntözéseket: Például: — Miskolc 1919-ben 100 kh — Pécs 1918-ban 34 — Esztergom 1914-ben 20 — Dorog 1918-ban 9 A rét- és legelőöntözések egyes birtokosok, társulatok vagy egyéb közösségek, illetőleg községek tulajdonában voltak. Az öntözött területek zömét a nagy- birtokosok tartották kézben, akiknek célja e munkákkal főként a szénatermelés növelése, az állattenyésztés fellendítése volt. Veszprém megyében például a káptalani birtokon, Jutás-pusztán 1885-ben 346 kh, Szélmező-pusztán 1890-ben 962 kh területet öntöztek. Kisebb mértékben, de létesültek telepek egyes fejlettebb alföldi birtokokon is. Wodiáner Albert 1885-ben Gyomán 100 kh szikest öntözött, amelyhez a vizet a Hármas-Körösbö\ emeléssel vette ki. Mindszenten a Pallavicini uradalomban 1894—1897 között 610 kh-as rétöntözést létesítettek, Heves megyében pedig Kompolt on, Debrő n, Gömör megyében Putnokon voltak nagyobb telepek. 1893-ban a péklapusztai rizsöntözést 250 kh-dal, 1896-ban pedig újabb 212 kh-dal növelték. A községi öntözések közül említést érdemel Arad város 1896—1897-ben létesített legelő öntözése, ahol a városi szennyvizeket használták fel.128/ A nagyobb területek öntözéséhez szükséges csatornák építését és megfelelő kihasználását a birtokviszonyok is akadályozták. Ezért az 1890-es évektől helyenként a csatornák mentén élő birtokosokból érdekeltségek jöttek létre. Nemcsak a fenntartási költségeket osztották meg, hanem azt is meghatározták, ki mikor használhatja öntözésre a vizet. Például Veszprém megyében Nemespécsely, Nagypécsely, Vászoly községek határában, ahol 87 kh-on folytattak öntözést, nyolc öntözőcsoportot hoztak létre, összesen 464 birtokossal. Minden csoportnak külön duzzasztózsilipje és öntözőcsatornája volt a Pécselvi-. illetőleg Vászolyi-vizfolyáson 12 9/ A kultúrmérnöki hivatalok segítségével 1879—1900 között — a bolgárkerteket leszámítva — 241 birtokon létesítettek már öntözést, 22 611 kh területen, azonban a biztosított lehetőséget az öntözőtársulatok alakítására igen kevesen használták csak ki. Csupán Makiáron alakult 1892-ben öntözőtársulat, 185 kh érdekeltségi területtel, ahol az Eger-patak felduzzasztott vizével malomcsatornából öntözték a réteket. Az 1880-as években az Arad-Csanádi Ármentesítő Társulat a Maros folyóból a szabályozott területre vezető csatornát akart építeni. 1892-ben kísérletet tettek önálló öntözőtársulat alakítására, és 220
