Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

VI. A kultúrmérnöki és belvízrendezési munkák megszervezése (1870–1918)

tése során az Eger patakot 47,85 km hosszúságban rendezték. 1891-ben jött létre a Felső-Tarna-völgyi Vízitársulat a recski és pétervásári Tama-ág szabályozása céljából, ami egy sor község határának lecsapolását tette lehetővé.

1892-ben hozták létre az Alsó-Laskó-\ö\gyi Vízi Társulatot, amely 2470 kh érdekeltségi terület vízmentesítését vállalta. 1894-ben a Hejő völgyében szervezett társulatot Hejőpapi központtal 1387 kh terület lecsapolására.108/

A jelentősebb vízfolyások szabályozása kiindulópontja volt a lecsapolási munkának, amit rövidesen patakmedrek mélyítése, a távolatti területek csatornázása követett. A lecsapolási munkákra az ország területén már az első világháború előtt többezer példát találunk. A lecsapolásokat a birtokosok és a községek egyaránt sürgették. Az állattartás előmozdítására gyakran vízmentesítették a réteket és legelőket, amelyek a gabonakonjunktúra idején a községek határában a nyirkosabb részeket foglalták el. Erre különösen az ugarlegelők megszűnése miatt volt szükség. A nagybirtokon létesített lecsapolások jelentős területeket érintettek. 1896-ban készült terv a csurgói Károlvi-hit- bizomány 300 holdas területének, Cziráky Antal Börgönd-pusztai 368 holdjának, Biedermann Ottó endrőci 633 holdas, Széchenyi Pál gróf 3b7 holdas területének lecsapolására.1 09/

A sárvári uradalom rdbasömjéni lecsapolása alkalmával 250 kh-ról vezették le a vizet. Az árok hossza 2900 m volt, amelyhez falazott, fedett csatorna csatlakozott.110/ Zichy Aladár vajtai lecsapolásánál 278 holdat mentesítettek. Nyílt lecsapoló árkok épültek a mélyebb területeken, amelyek a vizet a Nádor-csatornába vezették.111/ Több lecsapolási munka folyt Sopron megyében is, az Eszterházy-birtokon. Beleden a Sebes-ér vezette le a felesleges vizeket,112/Süttörön pedig az uradalom belvizeit azlkvába, innen a Hanság- csatornába juttatták. Itt a Dobos-tó lecsapolására is sor került, amit — szintén Eszterházy kezdeményezésére — 1892-ben hajtottak végre.113/

Az első világháború előtt a kultúrmérnöki munkák közül az öntözésnek volt a legkisebb jelentősége. 1879-1918 között a kultúrmérnöki hivatalok csak 26 937 kh-on létesítettek öntözést, ami csupán 58,02%-a volt az alag- csövezett területnek. A vizsgált négy évtizedben az elkészült öntözőtelepek kiterjedése a következő volt:

1879-1888 - 1889-1898 1899-1908 1909-1918 összesen

6 625 kh (ebből 270 kh felújítás) 11 317 3 406 5 589 16 937 kh

217