Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

V. Folyószabályozás és ármentesítés a kiegyezés után (1867–1889)

megfelelő összeget is engedélyezett a költségvetésből azok végrehajtására. Főleg az ármentesítés céljait szolgálta az 1870:10. tc.-ben52/ elrendelt Duna-szabályozás, amelynek során a fővárosi Z)M«a-szakaszon — egyéb közérdekű munkák mellett - 24 millió Ft-ot használhattak fel. A Pest-Buda környéki Duna rendezésének kérdése már 1838 óta napirenden volt, de csak részeredmények születtek. A munkát 1870-ben az tette sürgőssé, hogy a két város egyesítése, újabb híd építése napirendre került. Ugyanez a törvénycikk felállította a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amely az egyesítéssel kapcsolatos városrendezési, városépítési feladatokat hajtotta végre. Az építkezések alapvető feltétele volt, hogy az 1838-as katasztrófa ne ismétlődjék meg. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa főként városrendezési kérdésekkel foglalkozott. Bár műszaki osztályának vezetője, REITTER FERENC hosszú éveket töltött a folyók mellett, a személyzet nem volt alkalmas e munka irányítására. Ezért létrehozták a Duna-szabályozási Állandó Bizottságot és a Z)wna-szabályozási Felügyelőséget. A bizottság véleményező szerv volt, amelyben a Közmunka- és Közlekedés- ügyi Minisztérium, a főváros és a vasút képviselői vettek részt. (HERRICH KÁROLY, H1ERONYMI KÁROLY, REITTER FERENC, METZNER ANTAL, LECHNER GYULA, TOLNAY LAJOS).53/ A bizottság, amelynek feladata a tervek véleményezése és egyeztetése volt, csupán néhány évig tevékenykedett, Pest Buda-Öbuda egyesítése után befejezte működését.

A ŰMna-szabályozási Felügyelőség a feladat nagyságához mérten kiváló szakembereket foglalkoztatott. Vezetője KLASZ MÁRTON, középítési felügyelő volt, aki a Duna, Bodrog, Tisza mellett sokoldalú ismeretekre tett szert, és a 77sza-szabályozási Központi Felügyelőségen HERRICH KÁROLY helyetteseként tevékenykedett. A Duna-szabályozási Felügyelőség első főmérnökének BODOKY KÁROLY öccsét, BODOKY LAJOSt nevezték ki, aki a Körösök és a Temes mellett dolgozott.54/ A beosztott mérnökök között volt MEISZNER ERNŐ, ZSÁK HUGÓ, KECZKÉS SÁNDOR, WEIN ANTAL is.55/ A felügyelőség 1881-ig működött, a folyószakasz szabályozása pedig 1882-re fejeződött be.56/ Főbb eredményei közé tartozott, hogy elzárták a Soroksári-Dunaágat, a lágymányosi Duna-szakaszt párhuzamművek közé szorították, a folyó mélységét kotrással növelték. A kormány 1881-ben a munka folytatását rendelte el Budafok környékén, és ahhoz újabb összegeket engedélyezett. E munkákkal a jégtorlódást sikerült megakadályozni, és az 1838-as- hoz hasonló árvíz nem fenyegetett.57/ A folyószakaszok további fenntartása a Budapesti Folyammérnöki Hivatal feladata lett.

A törvényhozás a folyószabályozások előmozdítása érdekében kényszerítő erővel léphetett fel a társulatokkal szemben is. E szervezetek műszaki tevékenységét — mint láttuk — a kormány a folyammémöki hivatalok útján el179