Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)

V. Folyószabályozás és ármentesítés a kiegyezés után (1867–1889)

Temavdt 22 km-es övcsatornával fogták fel, és zsilipen keresztül vezették az Ondovdbíi.43/ A 7/iza-szabályozási szervezettől elvált Felső-Bodrogi Vízszabályozó Társulat az 1870-es években kormánybiztos irányításával működött, majd 1881-ben visszakapta önállóságát.44/

1868-ban állami támogatással rendbehozták a Bodrogközi TYsza-szabályozó Társulat töltéseit, majd 1873—1874-ben a Bodrogon hat átvágás épült az Imreg-Sdra közti folyószakaszon. A munkát 1887—1888-ban Szőllőskénél folytatták, majd az 1888-as árvíz tapasztalatain okulva kimélyítették a korábbi csatornákat, valamint az alsó szakaszon — Tokaj és Alsóberecki között — még négy átvágást emeltek ki. A szabályozás alkalmával összesen 15 átmetszés épült, amelyek 34 kanyart vágtak át. A 11U,8 km-es folyó 25,5 km- rel lett rövidebb. Partjait Tokaj és Viss között 1888-ban 70,15 km hosszú töltések kísérték, amelyeket 1891-ben 85,58 km-re hosszabbítottak meg. A töltések között haladó folyón az árvízszintek megemelkedtek, de nagyobb lett az esés és az árvizek levonulási sebessége is.45/ A munka elvégzése a vidék gazdasági átalakulásához teremtett lehetőséget.

A Kraszna, Szamos szabályozásához és az Ecsedi-láp le csapolásához a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1884. évi rendelete alapján a Vásd- rosnaményi Folyammémöki Hivatal átfogó tervet készített, azonban ennek végrehajtásához egyelőre nem tudtak egységes társulatot szervezni. 1880- ban külön alakult meg az Ecsedi-ldp Lecsapoló és külön a Szamos-balparti Ármentesítő Társulat. A terv szerint a Lápot tápláló külvizeket a szabályozott Krasznán keresztül kell a Tiszába vezetni, a mocsár vizét pedig csatornák segítségével a Szamosba és Kraszndba juttatni. 1883—1886 között e tervből csak egyes csatornabővítések készültek el.46/

Jelentős eredményeket értek el azonban a Rétköz vizeinek szabályozásában. A Tisza Záhony- Vencsellő közti szakaszán összesen 36 átmetszés készült, amelyek jól kifejlődtek. A töltéseket az 1850-es években a Felső-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat építette ki, az érdekelteknek megfelelő vo- nalazásban. Mivel Szabolcs megyében a földművelés mindig fontos szerepet játszott, a védműveket a folyóhoz közel helyezték el. Az 1860-as évek árvizei nyomán ezeket magasítani kellett, végül a biztonságot az 1888-as árvíz után 1 m-re növelték. A Rétközt azonban nemcsak a Tisza árvizeitől kellett védeni, hanem a Nyírségbői rázúduló külvizektől is. Ezek felfogására az Alsó-Szabolcsi Ármentesítő Társulat és a Nyírvíz-szabályozó Társulat közös munkájával 1879—1882-ben megépült a Lónyay-csatorna, amely a Nyírvíz-szabály ózó Társulat elnökéről kapta nevét. A csatorna Berkesz, Kemecse, Búj, Vencsellő vonalon halad és partjait — a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt — védművek kísérték.4 V Megépítése a megye mezőgazdaságában rövidesen éreztette hatását, és lehetőséget adott a Rétköz belvizeinek levezetésére.

177