Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
IV. Vízimunkálatok az abszolutizmus idején (1849–1867)
centralizmus érdekeit tartotta szem előtt. Legfőbb területe az útépítés volt, ahol a kereskedelem, a szállítások előmozdítása érdekében tevékenykedett. Elsősorban a közlekedéshez kapcsolódtak egyes vízügyi intézkedései is. A víziutak fenntartását rendkívül fontosnak tartotta, ezért tett lépéseket — a Duna Gőzhajózási Társaság kérésére — e területen. Szabályozta a hajómalmokat, elrendelte azok kivilágítását, utasítást adott a hajóhidak rendszeres megnyitására, megkezdte a folyamrendőrség szervezését, a lehetőségeknek megfelelően intézkedett a Duna kotrásáról.43/ A Duna Gőzhajózási Társaság kívánságára foglalkozott a tiszai hajózás lehetőségeivel is.44/ Előmozdította a kikötők építését. Pest-Buda közelében ilyen célokra az Óbudai-Dunaág látszott a legalkalmasabbnak, ahol megkezdték a tervezést.45/ A víziutak biztosítását szolgálta METIS 1851-es rendelkezésre a vízjelző szolgálat megszervezéséről. A folyamfelügyelők kötelessége volt a napi vízállások figyelemmel kisérése, majd arról 10 naponként jelentés összeállítása az építési igazgatóság számára.46/ MITIS a hajózható, tutajozható folyók állapotát rögzíteni kívánta, ezért a forradalom előtt végrehajtott felmérések alapján vízrajzi leírásokat készíttetett a folyókról. Ekkor készült el többek között az Ipoly, a Rába új vízrajzi leírása, de foglalkoztak egyes Duna- és Tisza-szakaszokkal, a Balatonnal, Marossal, Taggal is.4 7/ 1852- ben az osztrák belügyminisztérium elrendelte az egyletek és társulatok viszonyának rendezését. A helytartóság kérdést intézett a kerületi kormányzatokhoz a területükön lévő egyletekkel kapcsolatban. Az összeírási kötelezettség a vízszabályozó társulatokra is vonatkozott, a működőkre és alakulókra egyaránt. A tiszai társulatok nem kerültek az összesítésbe, mivel azok a munkát irányító központi szervezet részeiként működtek, így ellenőrzés szempontjából csak a dunaiak jöhettek számításba. A soproni kerületi kormányzat a Balaton, Sió, Kapos, Sárvíz szabályozási egyleteket jelentette be, ezen kívül egy megszűnőben lévő társulatot a Lajta mellett. Területén a Marcal és Rába mentén is tervezték vízszabályozó társulatok megalakítását.48/ A pozsonyi kerületi kormányzat az 1851-ben megalakult Vág Szabályozási Társulatról, a pesti kerületi kormányzat pedig a Paksi Duna-védgát Egyletről számolt be.49/ Borsod megyében a Sa/ó-szabályozására jött létre társulat. A kassai kerületi kormányzat területén másutt is lett volna hasonló igény, de nem volt elegendő pénz.50/ 1853- ban Bach belügyminiszter a magyarországi helytartóságot öt részre bontotta, és a kerületi kormányzatok helyén helytartósági osztályokat hozott létre. Az új szervezéssel együtt járt az építési igazgatóság átalakítása is,51 / amelynek során az igazgatóságot építészeti osztályként (Bausection) a katonai és polgári kormány kötelékébe olvasztották. 1853. november 1-től — a területi feladatok ellátására — a helytartósági osztályok székhelyein építészigazga126
