Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
IV. Vízimunkálatok az abszolutizmus idején (1849–1867)
tott a tiszai munkákhoz rendelkezésre. Az első sikerek nyomán egyre több magyar és külföldi vállalkozó kapcsolódott be — a várt haszon reményében — az építkezésekbe. A technikai berendezések, kotrógépek beszerzése nem okozott gondot, bár a rendelkezésre álló nagyszámú munkaerő miatt erre nem is fektettek túl nagy súlyt. A tervek részletes kidolgozása, a munkák ütemezése és irányítása a műszaki apparátusra várt. 2. VÍZÜGYI SZERVEZET A MŰSZAKI ADMINISZTRÁCIÓBAN A műszaki igazgatást az 1849—1867 közötti időszakban több alkalommal szervezték át. Az osztrák önkényuralom igazgatási rendszerének kialakítása több lépcsőben ment végbe, ami minden esetben a műszaki igazgatás átalakítását is jelentette. A nagy mozgás, a hivatalok bonyolult egymás alá és mellé rendelése nem kedvezett az építési munkának. 1849. januártól júniusig a főváros Windischgraetz csapatainak megszállása alatt állt. Windischgraetz a polgári élet irányítására bizottságot állított fel, Szőgyény László, volt alkan- cellár elnökletével. A pénzügyek vezetésére kincstári igazgatóságot hozott létre, amelynek élére Almásy Móric, a kamara volt elnöke került.12/ 1849. január 10-én Almásy Móric utasította a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium keretében működő építési igazgatóságot, hogy a magyar kormánnyal minden összeköttetést szakítson meg, és lépjen olyan kapcsolatba az ideiglenesen megalakult kincstári igazgatósággal, mint amilyenben a kamarával állt.13/ Az újjáalakult Országos Építési Igazgatóság (Landes Baudirection) egyelőre csak néhány hónapig működött,14/ majd 1849. július 22-től folytatta ismét tevékenységét az abszolutizmuskori hivatalok rendszerében. Mint a köztörténetből ismert, a szabadságharc bukása után az országot katonai kormányzás alá vették oly módon, hogy a főparancsnok mellé egy, a polgári közigaztatás ügyeit irányító, a miniszterelnöktől függő megbízott került, Geringer személyében.15/ A katonai kerületeknek megfelelően, Pest, Sopron, Pozsony, Kassa, Nagyvárad székhellyel jelölték ki a polgári közigazgatás kerületi központjait. 1851-ben — Geringer vezetésével — az öt kerület fölé helytartóságot állítottak, amelyet 1852-ben Albrecht főherceg katonai és polgári kormányának rendeltek alá.16/ A műszaki igazgatás — és ezen belül a vízügyi szervezet — 1853-ig ebben a közigazgatási keretben működött. Az építési igazgatóság 1849. augusztusában vette fel a kapcsolatot Geringerrel. A kormány az igazgatóság ellenőrzésével 120
