Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében, 1772–1918 (Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda, Budapest, 1987)
III. A Vízi és Építészeti Főigazgatóság tevékenysége (1788–1848)
azonban csak a Felső-Tisza szabályozását követően valósították meg, az 1820- as években a hatóságok és a helyi lakosság közönye, az ártéri gazdálkodás továbbélése miatt lekerült a napirendről.19 8/ A Rába-mappáció sokkal kevésbé volt problémamentes. A 18.században több értékes helyszínrajz állt a szabályozási munkák megkezdéséhez rendelkezésre. FRITSCH ANDRÁS 1761-ben,199/ KRIEGER 1771-ben200/ készült térképei éppoly pontosak és használhatóak voltak, mint Győr, Sopron, Vas megye földmérőinek helyszínrajzai. Köztük, HEGEDŰS JÁNOS Sopron megyei mérnök munkáját emelhetjük ki, akinek térképe a Raba-vidéken kívül a Fertőt, Hanságot is ábrázolja.201/ 1792-ben KIRÁLY GYÖRGY Győr megyei mérnök korábbiakban említett térképezése során Győr és Bodonhely között már szintezéssel kísérletezett.202/ 1803-ban KENEDITS JÓZSEF a Vas megyei szakasz hely szín rajzát készítette el,203/ de a szintezéssel ő nem boldogult. 1803-ban a központból küldött SAX ZAKARIÁS a kész helyszín- rajzokat felhasználva a Rába főágán és a Kis-Rábán megállapította a malmok magassági adatait, de egyéb hivatali kötelezettségei miatt nem maradhatott a területen.204/ ŐRY szabályozási tervének tárgyalása után halaszthatatlanná vált a szintezés elvégzése, amelyre a helytartótanács 1818. november 14-én adott a megyei mérnököknek utasítást.20 5/ Itt hasonló normákat írtak elő a szintezésről, mint a Dunánál. A méréseket 100 ölenként kellett a folyó jobbpartján elvégezni, megmérve a vízszintet is. Emelett előírták az ŐRY-féle tervben javasolt csatorna helyének szintezését, a malmok magasságának ellenőrzését is. Az építészeti főigazgatóság segítségével a torkolatvidék térképei elkészültek, azonban a munka abbamaradt. így 1821-ben újra ki kellett adni az egész folyó mappációjára vonatkozó utasítást. Ez előírta, hogy a szintezést mindkét parton egyidejűleg végezzék el, 945 m-ként előre rögzítsenek egy-egy fixpontot, hogy a munka ellenőrizhető legyen. Ilyen távolságban vegyék fel a keresztszelvényeket is. Az építészeti főigazgatóság a munkáról jegyzőkönyvet és szöveges beszámolót kért, amelyben a mérnökök az árvizekre, a jégzajlásra, a partok és a meder állapotára vonatkozó adatokat rögzítették.206/ 1822. április 23-án Vas, Sopron, Győr megye mérnökei megbeszélték a teendőket. Beszerezték a szükséges eszközöket, és megegyeztek abban, hogy a mérés kezdőpontját a nicki gátnál veszik fel.207/ Győr és Sopron megye mérnökei a munkát 1825. novemberére fejezték be, mig Vas megyében csak 1829-ben fejeződött be a mappáció. A győriek és soproniak a megegyezésnek megfelelően a nicki gátnál vették fel a mérés kezdőpontját, és észak felé haladtak. A méréseket a folyó balpartján 20—50 ölenként (37,8—94,5 m) végezték el, a jobbparton azonban csak 945 m-enként szinteztek. A keresztszel103
