Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

4. Öntözési egység kialakítása

ről öntözendő táblák helye nem volt kötött. Miután a megoldási mód egészen uj, előzőekhez vis «nyitható költségadatokkal még nem rendelkezünk, az azonban megállapítható, hogy az Így tervezendő berendezések az előzőeknél (32-38. ábra) számottevően olcsóbbak lesznek.

A 43. ábrán az F/3 terület öntözésére mutatunk példát. Az a. ábrán vázolt megoldás esetén-a fővezeték egyik oldalán elhelyezkedő mellékvezeték Q (változatlanok), a másik oldaliak 3/4 Q vízszállításra készülnek. Ez utóbbi mellékvezetékek a 33/a. ábrán látható megoldásnál nemcsak azért olcsóbbak, mert a vízszállításuk kisebb, hanem azért is, mert a vizkivételi helyek egy része a fővezetékhez közelebb került. - Ab) ábrán látható elrendezésben, ha az 14 és 36 kombinációt, mint nem megengedhető üzemi esetet kizárjuk (ez véleményünk szerint esetenként megvalósítható), akkor létesítési költség szempontjából kedvező megoldáshoz jutunk.

Feltétel, hogy a táblaszélesség megfelelő legyen. Ez ma csak a gerincvezetékes bérén dezésekben - II/l és II/2 - biztosítható.

A megoldás az F/6 elrendezésből is levezethető.

A 44. ábrán az F/4 terület egy tagban való öntözésére mutatunk példát. A mellékvezetéket Q vízhozamra kell tervezni, de a csővezeték létesítési költségében a 36/a. ábrán vázolt megoldáshoz viszonyítva meg- takaritás jelentkezik. További előnye, hogy a táblásitás lehetőségei is igen kedvezőek.

Az F/8 terület hasonló elvek szerinti elrendezés a 43/b. ábra segítségével oldható meg.

Megemlítjük, hogy az f/4 és F/8 elrendezés alapján tervezett berendezések az itt

vizsgált mértékadó üzemállás esetén is költségesebbek, mint az F/3, illetve F/6 elrendezésben készülő berendezések. .- 93 -