Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

4. Öntözési egység kialakítása

említett vizsgálatok ugyanis csak arra irányulhatnak, hogy a tervezéshez a legmegfelelőbb alapadat kiválasztását segítsék elő.

4.151. Alapváltozatok

Y\y/~/7r//\

V////A

fsS) 1 1 j

!_.J

\

3

1

i

i

L

i

i

l/l2 1

i

1

m h“'"

i

i/io 1

w'mzí-í

h ~

40. ábra

Alapváltozatnak nevezzük az öntözőberendezés azon változatait, amelyek az öntözési egység vagy öntöző berendezés jellegét és az öntözéses növénytermesztés alapvető feltételeit meghatározzák. Ezek a következők:

áz öntözendő terület nagysága, a mezőgazdasági alapadatok, az egy tagban öntözhető terület nagysága, a mellékvezetékek iránya és hossza,

a szivattyútelepek száma és területhez viszonyított elhelyezkedésük, valamint

a berendezés fajta.

Az öntözendő terület nagysága az öntözőberendezés tervezése során rendszerint csak akkor válik az alapváltozat jellegének meghatározójává, ha sor kerül egy nagyobb kiterjedésű terület egy és több szivattyúteleppel üzemelő berendezés-változatainak vizsgálatára. Egy és két szivattyútelep esetén három változatcsoport alakul: az egész terület és az egyik, illetve a másik részterület.

A mezőgazdasági alapadatok akkor határoznak meg alapváltozatot, ha határértékekkel vagy esetleg még közbenső értékekkel is dolgoznak. Ide sorolható pl. a felületi öntözés köréből: h = 100-120 mm, T = 18-21 nap, t = 14-16 óra.- 89 -