Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)

4. Öntözési egység kialakítása

oldásnak - amely 1000 kh -náT kisebb terület öntözése esetén a legcélszerűbb megoldás - hátrányaként említhető, hogy a mellékvezetékeket a fővezeték mindkét oldalán egyaránt Q-Q vízszállításra kell méretezni. Az egyidejűleg öntözhető terület két részre osztásával (4.142 fejezet ábrái), ha erre lehetőség van, a csővezetékek költsége csökkenthető, mert a szállítandó mértékadó vízhozam mindkét irányban Q helyett csak Q/2 . Kimondható, hogy az egyidejűleg öntöz- hető terület részekre osztása a berendezés létesítési költsége szempontjából kedvező, ezért ha a terület nagysága, alakja stb., mezőgazdasági igények keretein belül lehetővé teszi, erre a megoldásra törekedni kell. Elsősorban a táblásitás kérdései azok, amelyek ennek alkalmazási lehetőségét körülhatárolják.A tapasztalatok szerint 1000 kh-nál nagyobb terület öntözése esetén ez a kedvező megoldás. Megemlítjük, hogy az előzőek a gazdaságos létesítésnek csak egyik tényezőjét alkotják, igy minden esetre nem általánosíthatók. Az un. póklábas (szivattyútelepnél négyféle ágazó) fővezeték pl. olyan esetet képvisel, amely már a Q négyféle osztása miatt csak ritkán lehet gazdaságos.

Az egyidejűleg öntözhető terület nagyságából tehát eljutottunk annajc részeihez az egy tagban öntözhető területnagysághoz. Ezzel fejezzük ki, hogy az öntözési egységben az egyidejűleg öntözhető területet hány részre osztottuk, annak érdekében, hogy a csőhálózat (csatornahálózat) létesítési költsége a feltételek figyelembevételével elérhető legkisebb legyen.

Jelölése: 1/3, 1/6, 1/4, 1/8 stb.

Az öntözési egység tervezése során tehát a következő lehetőségekkel számolhatunk:

A terület 1/3, 1/6, 1/9, 1/12,

1/4, 1/8, 1/12, 1/16

1/5, 1/10, 1/15 stb. részre osztása.

A felsorolt lehetőségek közül az esőztető berendezések tervezési esetei a következők: 1/3, 1/6, (1/4, és 1/8). (A többi eset csak ritkán fordulhat elő.)

A héjcsatornás felületi öntöző berendezéseknél viszont, az előzőek mellett egyéb esetek - elsősorban 1/9, 1/12, 1/5 és 1/10 - is megfelelőek lehetnek.

Az egy tagban öntözhető terület nagysága tehát az a legnagyobb terület, amelyet az öntözési egységben legnagyobb tábla vagy tömbként öntözni lehet. Nem jelenti viszont azt, hogy ez a terület feltétlenül tábla vagy tömb, ugyanis, ha elegendően nagy, több részre, több táblává való osztása is lehetséges.

Ha pl. 2400 kh esetén F/3 terület egyidejű öntözésével (T = 6 nap) számolunk és azt két tagban vesszük fel (1/6), akkor 2 db 400-400 kh kiterjedésű egy-egy tagban öntözhető területet kapunk. Ezeket lehet 100-100 kh-as táblákra is osztani (8 db). A tervezés szempontjából közömbös, hogy az évi üzemterv szerint úgy öntöznek-e, hogy 4-4 táblát egyidejűleg egy-egy helyen, ■vagy a vetésterv alakulja miatt szétszórtan 8 helyen. A berendezés tervezése során bizonyos kötöttség majd lesz, pl. a fővezeték egyik oldalán csak 4 táblát lehet egyidejűleg öntözni, ez azonban az alapelvet nem befolyásolja:

A szétszórt táblákon való öntözés, az öntözött táblák helyének bármilyen fajta megválasztása, alehetséges öntözött tábla elhelyezési eseteknek csak egy-egy- 80 -