Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
4. Öntözési egység kialakítása
Q [l/s] az öntözésre szükséges vízhozam, Q [l/s] az üzemi egység öntözéséhez szükséges vízhozam. Az előzőek közül a h, T, t, T és Fa tervező számára szabványok, tervezési előírások, irányelvek stb. formájában adott. Ezek felhasználásával számítható az öntözési egység F kiterjedésű területének öntözésére szükséges vízhozam: Q = 2,78 ~^t t1/3! (53) illetve az üzemi egység területére: Qe= 2,78 [l/s] (54) e A képletekben szereplő tényezők ma alkalmazott értékeit a 10. táblázat tártál - mázzá. 10. táblázat Bérénh T t T Megdezés [mm] [nap] [óra] [nap] jegyzés 1/1 50- 60 18 16 6 szántó 1/2 100-120 18-21 14-16 6 »» 1/3 100-120 18-21 14-16 6 tt 1/4 100-120 30 14 6 rét, legelő II/l 60 18 16 6 szántó 11/2 100-120 18-21 14-16 6 tt II/3 60 18 16 6 »1 II/4 100-120 18-21 14-16 6 tt II/5 60 18 16 4-6 kertés zet Megjegyzés: Barázdás öntözés esetén az üzemtervben h = 60 - 80 mm-el lehet számolni, de az öntöző berendezés tervezése szempontjából a sávos csörgedeztető öntözés a mértékadó. A 11/5. berendezéssel szemben fagyvédelmi öntözési igények is felmerülhetnek. A szárnyvezetékek tervezése során biztosítani kell, hogy a két szélső (első és utolsó) vizklvételi helyen (szórófej, vizadagoló nyílás) kiömlő vízhozamban 10-15%-nál nagyobb eltérés ne jelentkezzék. Ez a feltétel az, amely adott csőátmérő esetén az esőztető szárnyvezeték megengedhető legnagyobb hosszát meghatározza.- 75 -
