Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
3. A vízszállító cső- és csatornahálózat
felrakásával, a kombinációk mintegy felének kiszámításával oldható meg. Az eredmény az ábrán vázolt csővezeték K-h jelleggörbéje. A példa a kombinatorika egyik törvényszerűségét is bemutatja. A kombinációk, részkomblnáclók összegeként is számithatók. Ez a szabály ad lehetősé get a nagyobb feladatok részekre bontására és a részek összekapcsolására. 3.2 A mellékcsatoma ' A mellékcsatorna [24] - a héjcsatornás felületi öntöző berendezés alkotórésze - az öntözőberendezésben hasonló feladatokat lát el, mint más berendezésben, a mellékvezeték: vezeti a vizet a számyvezetékekhez. Ebben az esetben a vizvezetés gravitációs. A héjcsatornás öntöző berendezés mellékcsatornáját a szállítandó vízhozam, az igényelt vizszint magassága, a számyvezetékállások helyének és a tábla méreteinek ismeretében lehet megtervezni (17. ábra). A vizsgálatban változó táblahosszak, szállítandó vízhozamok, barázda és sávhosszak szerepelnek, ezért a kapcsolatot matematikai összefüggéssel fejeztük ki. Véleményünk szerint az előfeltétele a nagyszámú változattal való foglalkozásának, az általános következtetések kimunkálásának, számítógép programok kidolgozásának, a mai szinten álló tervezési módszer alkalmazásának és a létesítési költség optimunka megállapításának. Jelölések: szárnyvezetékek száma : N barázda vagy sáv hossza: z tábla hossza: Lh tábla szélessége: L sz melékcsatoraa hossza: L m barázdák száma a mellékcsatoma mentén: a a csatorna elemek egységköltsége: lr \r r • • n A mellékcsatorna nem főcsatornához csatlakozó azonos vizszállitásu szakaszainak hossza: (39) A mellékcsatorna azonos vízszállítása, a főcsatornához csatlakozó szakaszának hossza: (40)- 55 -