Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
3. A vízszállító cső- és csatornahálózat
3. 12. Csőszakasz K-h jelleggörbéje A csőszakasz a mellékvezeték Q vízhozamot szállitő szakasza. A 15. áb- rán L hosszúságú, Q vízhozamot szállitő csőszakaszt ábrázoltuk. A csőszakaszt három egyenlő részre osztottuk (L = + L^), hogy a vizsgálat folyamán egyéb kérdésekre is ráirányíthassuk a figyelmet. A lehetséges kombinációkat az ábra megszámozva és csoportosítva mutatja. Esetünkben a I., II. és III. oszlop is egy-egy kombináció, tehát összesen 10 kombinációval kell dolgoznunk^ A tiz kombináció 10 db K-h adatpárt tartalmaz. Az ábra alapján a következő megállapítások tehetők: A I, II. és III. kombinációk - egy csőszakasz esetén - a jelleggörbe végpontjait és töréspontjait szolgáltatják. Az I-II. kombináció (1 és 2) az I. és II. pontok között, a II-III. kombináció (3 és 4) a II. és III. pont között, az I-III. kombináció (5 és 6) pedig az I. és III. pontot összekötő vonalon (ez a vonal nem része a jelleggörbének) helyezkedik el. Az I-II-III. kombináció pontja (7), mint az ábrán látható, a határvonalakon belül található. Az adott h-hoz tartozó legkisebb költségek a I-II-III. vonalon a K-h jelleggörbén találhatók. A I-III. és I-II-in. kombinációkra (5, 6 és 7), miután nem az elérhető legkisebb költséget szolgáltatják - csőszakasz esetén - nincs szükség. A I-II és II-III. kombinációk is feleslegesek, mert azok meg a I-II-III. jelleggörbén helyezkednek el, tehát a Q vizszállitásu csőszakaszt a kombinációk képzése érdekében nem kell részekre osztani. A csőszakasz jelleggörbéje az alkalmazható átmérők figyelembevételével számított K-h adatpárok felrakásával közvetlenül nyerhető (I, II és III pontok, a 150, 200 és 250 mm átmérőknek megfelelően). A csőszakasz jelleggörbéjének fogalmát tisztáztuk, de egy nagyon fontos tulajdonságát még meg kell ismerni. A 15. ábrán tehát egy L hosszúságú, 150, 200 és 250 mm átmérőjű csőből épithető, Q vizszállitásu csőszakasz K-h jelleggörbéjét ábrázoltuk. Elemezzük az 1. kombinációt (150,150, 200): A cső hosszának kétharmada 150, egyharmada pedig 200 mm átmérőjű csőből készül, a K-h adatpár, amel y ezt az esetet jellemzi a jelleggörbe I-II. szakaszának I-től számított egyharmadában van. Hasonlóképpen a 2. kombi- náciő pontjának helyzete, amely a jelleggörbe szakasz kétharmadában helyez- kedik el (150, 200, 200). A csőszakasz jelleggörbéjéről tehát, a végpontokhoz és töréspontokhoz tartozó átmérő kombinációk ismeretében, leolvasható - adott h esetén - nemcsak az, hogy mennyi a K legkisebb értéke, hanem az is, hogy a csősza- kaszt jnilyen átmérőkből, milyen hosszarányban kell megépíteni. Szemléleti utón bizonyitottuk, hogy a csőszakasz jelleggörbéjén - amely az átmérők számától függően, általában 1-3 egyenes szakaszból áll (2-4 különböző átmérő esetén) az adott h- hoz tartozó K minimumok helyezkednek el. A csőszakaszra vonatkozó megállapítások a cső hosszától függetlenek, Így az- 49 -
