Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
5. Tervezési módszerek
A tápcsatorna célszerű helye az üzemi egységek határvonalán van. Az öntözési egység úthálózatának feltételei adottak. Az F/3 területek határvonalain, valamint a II. és III. mellékvezeték üzemi egységeinek határvonalán (tápcsatorna mellett) célszerű a főútvonalakat kijelölni. így eleget lehet tenni annak a feltétlenül teljesítendő Igénynek is, hogy a szivattyútelephez utat kell vezetni. Az üzemi egységek többi határvonalán, ha az egységek táblaként szerepelnek - a I-II és III-IV mellékvezeték között - dülőutat, ha nem, akkor ősszel felszántandó un. nyári utat kell vezetni. A 86. ábrán, az előzőnél is szabálytalanabb öntözendő területet mutatunk. A terület alakja - első alapváltozatként - azt jelzi, hogy a csőhálózat helyszínrajzi megoldását két szivattyúteleppel lenne célszerű kialakítani. Az ábrán vázolt helyszinrajzi elrendezésben a terület szélességének vál- toztatására kell a figyelmet felhivni. A kialakítandó csőhálózatok mellékvezetékeinek száma ugyanis a szárnyvezetékeken alkalmazandó szórófejek számának is függvénye, mert követelmény, hogy az valamennyi mellékvezetéknél azonos legyen. (Ez az üzemi egység azonosságából is következik.) Ha tehát n = 9, 10 és 11 db szórófejet és M db mellékvezetéket veszünk figyelembe más-más területszélesség adódik. A kapcsolódó változatokat a két jellemző (n és M) értékeinek azon kombinációi adják, amelyek szélesség-Igény tekintetében az adott (illetve bizonyos határokon belül változtatható; 1-7 jelű vonalak) terület szélességekkel összhangba hozhatók. Az előző példák, a 4. fejezet elején elmondottak jelentőségét és a tervezési irányelvek általános érvényét egyaránt érzékeltetik. 5. 253. A szárnyvezetékek vontatásának hatása a mértékadó üzemállásra A fémcsövekből összeszerelt számyvezetékek áttelepítésének egyik módja a vontatás. A szárnyvezeték kereken nyugvó alátámasztó szerkezeteken nyer elhelyezést, mozgási lehetősége tengelyirányú. Az ilyen tipusu szárnyvezetékekkel kapcsolatos üzemi kísérletek hazánkban 1971-ben kezdődnek. A vontatott számyvezetékeknek az öntöző berendezésekkel való kapcsolatai ma még nem tisztázottak, az erre vonatkozó vizsgálatok még hátra vannak. A 87. ábra két változatot mutat ebből a témakörből. A vizsgálat célja kettős; Egyrészt tisztázni kell a vontatás célszerű útvonalait, az üzemelési rendet, másrészt megkell ismerni az üzemi folyamatnak a hidraulikai folyamatra gyakorolt hatását. Ez utóbbi elsősorban a berendezés mértékadó üzemállásának körülményeire, feltételeire és alakulására vonatkozik. A 87/a. ábra egy olyan tábla felső 144 m széles sávját (1 + 1 számyve- zeték) mutatja, amely két üzemi egységből áll. A sávban tehát összesen 4 db számyvezeték nyer elhelyezést, ebből 2 db üzemelő (1-1), 2 db (2-2) pedig tartalék. Alapadat még az is, hogy minden egyes számyvezetéknek 6-6 szárny- vezetékállásban kell üzemelnie. így az üzemelési rend; 1-3-5-7-9-11, illetve 2-12 között páros számok, A jelek (négyzet stb.) a kezdő és végpontokat rögzítik.- 179 -
