Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
5. Tervezési módszerek
csőhálózat mellékvezetékein (gerincvezetékein) elhelyezett hidránsokhoz mozgatható berendezések csatlakoznak (5.224 fejezet). A berendezés csőhálózata az előzőeknek megfelelően, állandó jellegű és mozgatható el nmekből áll. Ezen elemek a berendezésben egységet alkotnak. A mozgatható berendezések egy-egy öntözési egységben elsősorban üzemelési okok miatt, feltétlenül legyenek egyformák, de öntözési egységenként még alapvető jellemzőik is (vizhozam, nyomásigény, méretek, formák és alak) változhatnak. A gerincvezetékes öntöző berendezés gazdaságos kialakítása igényli, hogy a szivattyúk szállitómagasságának vizszállitásra eső részéből, a költséges felszinalatti csővezetékekre minél nagyobb hányad jusson. Ebből következik, hogy az itt alkalmazható mozgatható berendezések nyomásigénye másként alakul, mint az 5.1 fejezetben tárgyalt berendezéseké. Az MA-200 mozgatható berendezés nyomásigénye pl. mintegy 60 m; gerincvezeték esetén ez a nyomásérték viszont gazdaságossági okok miatt általában nem lehet több, mint 35-40 m. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a gerincvezetékes öntöző berendezésben elsősorban tömlős mozgatható elemekkel kell számolni (100 mm körüli szárnyveze- tékátmérő stb.). A gerincvezetékes, valamint a vegyes csővezetékü öntöző berendezések (II/3 és 11/4) azonos minőségi színvonalat képviselnek, ezért egymással közvetlenül összehasonlíthatók, illetve adott tervben a gazdaságossági és üzemi feltételek figyelembevételével felcserélhetők, változatként szerepeltethetők. Erre azért utalunk, mert a két egymáshoz ma is igen közel álló berendezésforma a jövőben valószínűleg még inkább közeledik egymáshoz. A rendelkezésre álló kutatási adatokból előrejelezve ugyanis úgy tűnik, hogy a jövőben ezek a formák - közös előnyöket és az egyedi kedvező tulajdonságokat egyesítve - ösz- szevonhatők lesznek. (Egyik oldalon a mozgatható berendezés-forma várhatóan elesik, a másik oldalon viszont valőszinüleg megnő a szárnyvezeték hossza. Az erre vonatkozó részletes vizsgálatok a tömlők kialakítása és műszaki-gazdasági jellemzőik véglegesitése után esedékesek.) A gerinc vezetékes öntöző berendezések tehát az uj csőanyagok alkalmazásba vétele során, olyan berendezéssé változhatnak, amelyek öntözőfejlesztésünkben is jelentős szerepet kaphatnak. Az alkalmazást előkészítő kutató mun- kát a Tanszék és Tiszavidék Mezőgazdaságfejlesztési Iroda megbízása alapján 1970-től kezdődően végzi. Az öntözési egységekben első lépésként 360, 480 és 600 m hosszúságú és 384, 480 valamint 576 m szélességű F területeket öntö—G ző mozgatható berendezéseket(360 m x 384 m; 360 m x 480 m stb.) vettünk alapul, de foglalkoztunk kisebb területekből felépített öntözési egységek vizsgálatával is. - A kutatások eddigi eredményeit a tananyag összeállítása során felhasználtuk, [36, 37j.- 161 -
