Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
5. Tervezési módszerek
A hidraulikai megoldást az egy, illetve két szórófejjel üzemelő öntöző berendezés viszonyaira vezettük vissza. A szórófej Q-H jelleggörbéjének e megoldásban a kút Q-s jelleggörbéje felel meg (74/a. ábra). A b_. ábra az ikerkutra vonatkozó szivóoldali viszonyokat összegezi (5. görbe) a szivattyú Q-H jelleggörbéjének koordináta rendszerében. Szivattyú vízszállítása, Q[t/s] 74. ábra A Q-s jelleggörbéhez (1) hozzáadtuk a leszivott vizszint és a szivattyú nyomőcsonkja (2) közti csőszakasz nyomásveszteségét (a. ábra). Az igy nyert 2. görbe a statikus szivőmagassággal együtt (H^ + s), a szivattyú szivóoldall viszonyait jelöli. Az s azonban az 1. görbében már szerepelt, tehát a 2. görbe egyes pontjaihoz csak a H^-t kell hozzáadni. Az iker-csőkut szivóoldall viszonyait mutatja a 74/b. ábra, A szivócsonk és a leszivott vizszint közti csőszakaszt ebben az esetben két részre osztottuk (1-2 szakasz a vizszint és a kút pereme között, illetve 2-3 a kút pereme és a szivócsonk között). A hidraulikai megoldás a két párhuzamosan kapcsolt szórófej esetével azonos. Az 5. görbe a szivőoldal eredménygörbéje. A 75. ábrán az iker-csőkutról üzemelő öntözőberendezés munkapontjának (M) meghatározása látható. (Feltételeztük, hogy a két kút azonos jellemzőkkel rendelkezik. (A^a statikus szívó-, a H2 a statikus nyomómagasságot, a h_ , pedig a berendezés nyomóoldali nyom ás veszteségét jelöli. A H görbe a 5-6 &- 159 -
