Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
5. Tervezési módszerek
dig a vetett növény a talajt be nem boritja, március-április vagy augusztusszeptember, - lényegében az öntözési időszakon kivül esik. Mód van tehát több berendezésnek, illetve azok elemeinek - elsősorban szárnyvezetékeinek - az érintett táblára való koncentrálására. A megoldás elve a következő: A védendő táblára annyi berendezést kell telepiteni, hogy az egész tábla egyidejű öntözése biztosítható legyen; a berendezések szárnyvezetékeinek számát a lehetséges maximumra kell növelni, de legalábbis olyan mértékűre, hogy a szárnyvezetékek áttelepítéséhez szükséges idő biztosítható legyen; a védekezés időszakára a munkaerő koncentrálását is biztosítani kell. Példaként az MA-120 berendezést emeljük ki, megemlítve, hogy a feladat ellátására a többi berendezés is alkalmas: i N £ N sz = 20 1/s = 6, 3 mm/ő = 32 db = 2+1 (alapberendezés) Legyen T = 6 nap és h = 5 mm. A szárnyvezeték öntözési ideje: sz 6,3 50 perc tehát: h = 50 ^— = 5, 25 mm. A szárnyvezetékek áttelepítése 50 perc alatt megoldható (100% szerelési tartalék), de a talaj szikkadási idejét is figyelembe véve célszerűen legalább- 2 + 4 = 6 db számyvezeték szükséges (200% szerelési tartalék). A berendezés üzemelési vázlatát a 70, ábra mutatja. Az öntöző berendezés alkalmazása szempontjából hasonló igényt jelent az un. "kelesztő" és nszinező" öntözés. Az előző a száraz talajba vetett nö- vényi magvak csírázását és kikelését elsősorban (tavasszal vagy ősszel), az utóbbi pedig az alma (Jonathán) szülének megfelelő alakítását hivatott elősegíteni. Felületi öntözésre berendezett öntözőtelepeken az esőszerü kelesztő öntözés megoldásáról külön kell gondoskodni. Az esőztető berendezések a műtrágya, a nyomelemek és egyes növényvédő szerek kiadagolására is alkalmasak.- 150 -
