Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
5. Tervezési módszerek
(88) Tg = ~ + l) = 93, 8 óra Üzemi szempontból ez a változat is megfelel és meg is valósithatő, ha a szivattyú szállitómagassága (H^^) és a berendezés hidraulikai igényei összhangban hozhatók. Utalunk arra is, hogy e berendezés üzeme is folyamatos, de az un. "sablonos üzem"-től eltér; elsősorban telepités igényel nagyobb figyelmet az öntöző szakmunkások részéről. A gyártásra kiválasztott berendezés üzemelési terve, amely a szárnyvezetékek üzemelési sorrendjét, be- és kikapcsolásuk időpontját, a berendezés áttelepítésének kezdetét és időtartamát stb. tartalmazza, az előző adatok ismeretében elkészithető. A hazai hordozható esőztető berendezés-sorozat kialakítása, mintegy három évig tartott (1961-1963). Az ismertetett tervezési módszer, amely ezekre a tapasztalatokra támaszkodik, már tudatosan jelölheti ki a teendőket és célszerűen adhatja meg a végrehajtás módját. Megemlítjük, hogy a módszer lénye- ge, valamennyi öntöző berendezés tervezési módszerében benne foglaltatik. 5.18. Az 1/3 és 1/6 berendezések Vizsgáljuk meg az Ngz = 38 db-al jellemezhető változatot is: 5.181, Héjcsatomás öntözőberendezés A héjcsatornás öntözőberendezés tervezési módszere az 5.1. fejezetben ismertetett módszerek adaptálásával, ill. azoknak a különleges igények alapján történő továbbfejlesztésével nyert kidolgozást [31, 24, 32] ; A két berendezés-fajta - mozgatható és héjcsatornás - azonos a tekintetben, hogy a F terület (5.111) az terület többszöröséből áll. Az előzőnél ezt "egy fővezetékállásből öntözhető területnek” neveztük és rendszerint a tábla része volt (5.112), a héjcsatornás berendezésben ez viszont minden esetben táblát jelent. Ebből kiindulva azonossá alakítottuk a tábla öntözésének megoldását és módszereinek elvét, amelyet a 3. 2. fejezetben a mellékcsatorna tervezése során más ismertettünk. így az 5. 113 - 5.115, az 5.13, 5.151, 5.16 és 5.17 fejezetben leírtak érvényesek erre az esetre is. Az alapelv tehát az eddigiekben az volt, hogy a mozgatható fővezeték és a héjcsatomás öntöző berendezés mellékvezetéke azonos feladatot lát el és az öntözés is azonos ■alapelvek és módszerek alapján valósítható meg. Eltérés mutatkozik a két berendezésfajta között abban, hogy a mozgatható berendezése F nagyságú területet öntöznek, mig a héjcsatornás öntöző berendezésben az F^ területet öntöző mellékcsatomákat és a hozzájuk kapcsolódó szárnyvezetékeket a főcsatorna - amelyet a 3.4 fejezetben részletesen- 144 -
