Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
5. Tervezési módszerek
Az ilyen jellegű összefüggések meghatározása az elméleti eredményeken és a folyamat mélyebb megismerésén túlmenően azért is fontos, mert alkalmazásuk számos munkaterületen jelentős előnyökkel jár, - A tervező az összefüggést felhasználhatja a mértékadó üzemállás helyének meghatározására, vagy ellenőrzésére, illetőleg továbbfejlesztett formájában, közvetlenül a hidraulikai méretezésre és a berendezés gazdaságos kialakítására. - A kutató, akinek a jelenség feltárására vonatkozó vizsgálatai során számos esetben többszáz hidraulikai méretezést kell elvégeznie, az összefüggések felhasználásával ezt a munkát rendkivül nagymértékben lerövidítheti. A vizsgálat, amely a módszer kidolgozására irányult, az 1 + 1, 2+1, 2 + 2, 3 + 3 és 4 + 4 számyvezetékkel üzemelő esőztető berendezésekre terjedt ki (65. ábra). A vizsgálat menete a következő volt: Elkészítettük mintegy 200 db esőztető berendezés üzemelési vázlatát (N = 10-72 db), meghatároztuk a fővezeték mértékadó üzemállásait, majd a kapott eredményeket -a kapcsolat jellegének áttekinthetőbb elbírálása végett - táblázatokba foglaltuk. A táblázatok adatait a berendezések legkönnyebben kezelhető jellemzőivel (N, NL, N^, N stb.) igyekeztünk kapcsolatba hozni. Megállapítottuk, hogy ez lehetséges és egyetlen viszonyszámmal jellemezhető is. Mintaként a 66. ábrát mellékeljük, amely a mértékadó üzemállás helyének, az N függvényében történő változását jól érzékelteti. A fővezeték hidraulikai méretezéséhez elsősorban a szakaszonként szállított vízhozamok és a hozzájuk tartozó csőszakaszok hossza szükséges. Ez utóbbi minden esetben arányos a szárnyvezetékállások egymástól való távolságával (m), tehát lehetőség van arra, hogy ezt a kapcsolatot egy szorzó- tényező segítségével ki is fejezzük. A bevezetett szorzótényező, amely az előzőekben emlitett viszonyszámmal azonos, a következő: N sz (Megemlítjük, hogy 4 + 2, 6+3, 8 + 4 stb. esetekben z^ = Ng^/N^ viszonyszám bevezetése is szükséges.) A z szorzótényező alakulását a 12. táblázat adatai szemléltetik. A fővezeték mértékadó üzemállása, amelyet a különböző vizszállitásu csőszakaszok hossza jellemez, számítással is meghatározható. A fővezeték mértékadó hossza - az a csőhossz, amely az üzemállások helyétől függően a vizszállitásban résztvesz - Q vizszállitásu csőszakaszra vonatkoztatott egyenértékű csőhossz. A 2 + 1 szárnyvezetékü esőztető berendezés fővezetékének mértékadó hossza (L ), a 66. ábra szerinti üzemelés esetén a következő: L, = —í— (4z - 4 + M2) m + b fm 4 A képlet levezetése a következő: (69)- 125 -
