Dobos Alajos: Öntöző berendezések tervezési módszerei (Tankönyvkiadó, Budapest, 1971)
5. Tervezési módszerek
Végeredményként megállapítható, hogy az esőztető berendezés minimális beruházási költsége csak a (65) egyenletből számított szórófej-mennyiség egy-egy szárny vezetéken történő alkalmazása esetén érhető el. Az 50. ábrán a N = 1+1, 2+1, 2+2 és 4+2 szárnyvezetékkel üzemelő esőztető berendezések (65) összefüggésből számított tervezési alapadatait (n és F ) tüntettük fel. A k^/k^ hányadosa értéke kereken 1, 5. Az 51-53. ábrán látható segédletek a (65) összefüggés további alkalmazási lehetőségeit mutatják. A tömlős felületi öntöző berendezésre érvényes összefüggés a következő: C29ji A szárnyvezeték hossza L = n A (66) sz ahol n (db] a kiömlő nyílások száma és f [m] a kiömlő nyílások távolsága. A (65) összefüggésből kifejezve: (67) Megemlítjük, hogy a számyvezeték k^ költségébe a szórófejek, a felszállőcső és állvány, illetőleg a nyílásokkal ellátott tömlő-szakasz fajlagos költsége is beépíthető. Véleményünk szerint ez nem szükséges, mert a képletből számított szórófej-számot, az esetek döntő többségében, ugyanis kerekíteni kell. 5.123. Az terület legkedvezőbb alakjának megállapítása Az F területnagyság és az egy számyvezetékre helyezendő szórófejek —0 száma (n) illetve a számyvezetékhossz (L^) ismeretében meg kell állapítani a berendezéssel egy fővezetékállásból öntözendő terület szélességét és hosszát. Ez az F^ terület legkedvezőbb alÜfcja. A kapott értékeket a szórófejek kötése, illetve a kiömlő nyílások távolsága és a iHifrfia (sáv) hossza figyelembevételével kerekíteni kell. A terület hosszának kOTrígálása során, ha lehetséges, el kell érni, hogy a számyvezetékállások száma a szárnyvezetékek számával osztható legyen. Adott alakú terület esetén, meg kell vizsgálni, hogy a kedvező megoldástól a kötött alak miatt, milyen mértékben kell eltérni, illetőleg öntözendő területen az F területet, a telepítések számát figyelembe véve, hogyan lehet legcélsze- 112 -
