Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.1 A vízgazdálkodási mérleg
nyeik hidrológiai méretezéséhez és üzemi rendjük megtervezéséhez) kapcsolódnak, többnyire csak a folytonos idősorok elemzésén alapuló szimulációs modellek adnak kielégítő megoldást. A vízgazdálkodási mérlegek fenti két nagy csoportja között számos átmeneti megoldás is választható, amikor is a mérleg egyik karja (vagy egyes elemei) folytonos idősorokkal, másik karja (vagy más elemei) statisztikai jellemzőkkel van megadva. Átmeneti megoldásként folytonos idősorok és statisztikai jellemzők együttesen szerepelhetnek a vízgazdálkodási mérlegekben, például: — mértékadó időszak kiválasztását célzó vizsgálatokban, ha az egymásután! „t” időszakok (napok, pentádok, dekádok, hónapok) „p” előfordulási valószínűségű vízkészleteit hasonlítják össze valamely konkrét év vagy évsorozat tényleges vízhasználati adataival, — ha a szimulációs modellek egyes elemeit adatok hiányában, vagy a rekonstruálás bizonytalansága miatt átlagos vagy szélsőséges értékek folyamatos ismétlődése szerint veszik figyelembe (például a tározómedence és a vízhasználat helye közötti elszivárgási veszteségek, vagy az időjárástól és a hidrológiai adottságoktól kevésbé függő ipari vízhasználatok). 2. A mérlegek területi részletessége tekintetében a vízhasználatokat és a vízkészletforrásokat egyedileg számba vevő egyedi (elsődleges) vízmérlegek és a területi összegeken alapuló összesítő vízmérlegek jelentik a két főtípust, amelyek között ismét több átmeneti megoldás is szerephez juthat. Az öszesítő vízmérlegek hazai gyakorlatban legáltalánosabban alkalmazott típusai az országos és a területi (körzeti) vízgazdálkodási mérlegek és a vízfolyásonkénti vízgazdálkodási hossz-szelvények. A vízgazdálkodási mérleg Csermák és Domokos által bemutatott [5,' 61] leggyakrabban alkalmazott fajtái a következők: A) A vízgazdálkodási egységek vízkészletgazdálkodási helyzetének átfogó tájékoztató jellemzésére, egymás közötti összehasonlítására, továbbá a távlati tervezésben egy vagy több mértékadó időszakra vonatkozó önálló összesítő vízgazdálkodási mérleget a vízigények és vízkészletek időbeli és térbeli eloszlása, továbbá kedvezőtlen egybeesésük lehetőségeinek együttes mérlegelése alapján választják ki. Az átfogó jellemzésre alkalmazott összesítő vízgazdálkodási mérleget reprezentatív vízgazdálkodási mérlegnek nevezik. A reprezentatív vízgazdálkodási mérlegben a vízigények tárgy- időszakban jellemzőnek tekintett vízigényadatait, míg a vízkészletek a tárgyidőszak tartamának többszörösét kitevő múltbeli időszak — hosszabb idősor — adataiból származtatott reprezentatív értékét tüntetik fel. A konkrét vízgazdálkodási mérleg ugyanakkor mind a vízkészlet-, mind a vízigényadatokat egy adott időszakra vonatkoztatott értékeikkel tünteti fel. B) Egy-egy vízfolyás vízgyűjtőterülete vízkészletgazdálkodási helyzetének részletesebb jellemzésére, a szabad, illetve hiányzó vízkészlet vízgyűjtőn belüli, illetve a vízfolyás hossza mentén való eloszlásának felmérésére vízgazdálkodási hossz-szelvény eketkészítenek. Valamely vízfolyás vízgazdálkodási hossz-szelvénye olyan grafikon, amely a vízfolyás tetszőleges szelvényében, a szelvényhez tartozó részvízgyűjtő-terület összesítő 76
