Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

3. Magyarország jellemző hidrológiai viszonyai a vízkészletgazdálkodás szempontjából - 3.3 Felszín alatti vizek

A talajvízfelszín párolgása — ha az átlagos, talajvízszin 1.5 m-nél kisebb mélységben van, a terep alatt — lényegében terep alatti mélységétől függ. Minél mélyebben van a talajvíz felszíne a terep alatt, annál kisebb lesz annak párolgása. A párolgás pillanatnyi értékét azonban befolyásolják a fedőréteg telítettségi viszonyai, amelyek már kisebb csapadék hatására is megváltozhatnak. Csapadék következtében a fedőréteg kisebb-nagyobb mértékben vízzel telítődik és mindaddig, amíg ez a vízmennyiség jelen van, akadályozza a talajvízfelszín párolgását.

A talajvízháztartás — természetes körülmények között — akkor van egyensúlyban, ha teljesül az alábbi feltétel:

B — P' (Th — TP) = 0, (3—8)

ahol

B — a beszivárgó csapadékból eredő táplálás évi átlaga (mm/év),

P' — a talajvízből lecsapódó vízmennyiség évi átlaga (mm/év),

T/j — a talajvízáramlás által a vizsgált területre szállított átlagos vízmeny- nyiség egységnyi területre vonatkoztatott értéke vízoszlopban kifejezve (mm év),

Tc — a hasonlóan kifejezett talajvízelfolyás évi átlaga (mm/év).

Az országosan hasznosítható talajvízkészlet becsült értéke 41 m3Js.

c) Karsztvíznek nevezzük a karsztosodott kőzetekben (Magyarországon főleg mészkőben és dolomitban) tárolt vizet, illetve azt a vizet, amely föld alatti útjának nagyobb részét karsztosodott kőzetben teszi meg.

Az ország legjelentékenyebb karszterületei a Mecsek, Bükk, Bakony és a Dunazug hegységekben találhatók. A karsztos területek hidrológiai viszonyait az jellemzi, hogy

— a csapadéknak viszonylag nagy hányada szivárog be nagy mélységekig,

— a hegység belsejében nagy területre kiterjedő összefüggő vízfelszín (karsztvízszint) alakul ki,

— a völgyekben sok bővizű forrás bukkan a felszínre.

Az átlagos karsztvízszint általában a hegységek relatív magasságának középső harmadában helyezkedik el. A karsztvízszint ingadozása az egyes években, mintegy 5—10 m, de a mesterséges karsztvízkitermelésnek és a bányaművelésnek is jelentékeny szerepe van a karsztvízszint alakulásában (pl. a balatonfelvidéki és az iszkaszentgyörgyi bauxitbányák környékén).

Az ország hasznosítható karsztvíz kincse megközelítően 12 m3/s-ra tehető.

d) A réteg (mélységi) víz az első vízzáró réteg alatt, általában két vízzáró réteg között levő víztartó rétegben, sok helyen egymás alatt több szintben elhelyezkedő és nyomás alatt álló víz. (A nyomás hatására a terep- szint fölé emelkedő rétegvizeket gyakran artézi víznek nevezik.)

A rétegvizek eredetéről több feltevés ismeretes. Egyes kutatók úgy tartják, hogy az Alföld mélyenfekvő rétegeibe a medenceperemekről áramlik a víz, ahol ezek a rétegek a felszín közelébe kerülnek. Más feltevés sze57