Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
6. Modellvizsgálatok a vízkészletgazdálkodásban - 6.4 Példák a matematikai modellek vízkészletgazdálkodási alkalmazására
V, 106 Ft/10 nop 1——-------1--------r 0 0 ,2 0,4 V, 106Ft/10 nap-------1--------------1------—L 0 0,2 W x, 10s m3/10 oop 6—9. ábra. Havi V,(x) népgazdasági veszteséggörbék a négy gépegység állandó zavartalan üzemét biztosítja, yi kiépítés esetén minden hónapban egy gépegység 10%-os valószínűségű kényszerű üzemszünetére kell számítani. A y\ kiépítés esetén januárban és februárban (amikor a háztartási energiaigény tetőzik) egy gépegység 10%-os valószínűségű, a többi hónapban két gépegység 15%-os és egy gépegység 30%-os valószínűségű vízhiány okozta üzemszünete várható. Az is látható, hogy a különböző kiépítésű tározók gyakorlatilag egyik hónapban sem rontják a természetes vízjárás esetén várható viszonyokat (vagyis az F'j,;\x) görbék a havi vízigénynél kisebb x-ek tartományában mindenütt a megfelelő F[/'k) görbe alatt maradnak). A fölös vízmennyiségek levezetésére y$ esetében az év első három hónapjában, '/•> esetében ezenkívül áprilisban, esetében pedig még decemberben is sor kerül. A havi Ffk'(V) veszteség-eloszlásfüggvényeket — mivel ezek k = 1, 2, 3-ra a tározónak a hőerőmű adottságaihoz igazodó sajátos üzemrendjéből triviálisan következnek — csak a j'0 esetre kellett külön megszerkeszteni (6—10. ábra). Ez szemlélteti, hogy (a természetes vízkészlet időbeli szélsőséges eloszlása, továbbá annak következtében, hogy a hőerőmű vízigénye éppen a természetes 6—10. ábra. Havi E;':'")(V) veszteség-eloszlásfüggvények (tározó nélkül) 235
