Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. Víztározás - 5.5 A felszíni völgyzárógátas tározás gazdaságossága
dása érdekében, a vízhasznosítás pedig minél teltebb tározót igényel. Ebből adódik, hogy ármentesítésre és vízhasznosításra csak úgy lehet a tározót használni, ha a vízhasznosításhoz szükséges tározótérnek megfelelő vízszín felett elegendő tározóteret biztosítunk az árvízcsúcs befogadására. Kedvező hidrológiai körülmények esetén az árvizek számára fenntartott tározótér egy része is igénybe vehető a hasznos tározótér számára, ha sok év megfigyelési adataiból megállapítható, hogy az év meghatározott részében jelentkeznek a legnagyobb árvizek, míg az év többi részében lényegesen kisebb árvíztömegek vonulnak le. Ilyen időszakokban megengedhető, hogy csak a kisebb árvizek befogadására szükséges teret tartsunk üresen, míg a tározótér egyéb része vízhasznosítás céljára vehető igénybe. 9. A tározás gazdasági hatékonysági vizsgálatánál a diszkontszámítás (a költségeknek és a jövedelmeknek kamatos kamatszámítással azonos időpontra —t rendszerint a beruházás időpontjára — való átszámítása) reális alapot ad a hatékonyság megítéléséhez (lásd „A vízgazdálkodás közgazda- sági alapjai” tankönyv A/7. fejezetét [16]). A tározás gazdasági hatékonysága akkor kedvező, ha a beruházási költség és a folyamatos üzemi ráfordí5—3. táblázat Néhány magyarországi tározó költségadatai Község Tározott víz millió m3 Teljes beruházási költség Ft Fajlagos beruházási költség Ft/m3 Üzembelépés éve Abasár 0,25 1,00 4,00 1969 Baracs 0,18 0,40 2,22 1959 Domoszló 0,60 2,70 4,50 1966 Fehérvárcsurgó 14,50 104,00 7,20 építés alatt Gomba 0,42 3,00 7,20 1965 Gyöngyöshalász 0,80 3,30 4,15 1966 Gyöngyöstarján 0,35 3,15 9,00 1966 Kakasd 0,40 1,00 2,50 1966 Merenye 3,20 7,50 2,35 1964 Nagyteveli 0,25 0,32 1,30 1960 Palotás 2,10 11,09 5,25 1967 Somogyapáti 2,30 9,20 4,00 1964 Szőkepuszta 0,17 0,56 3,30 1960 Vácegres II 0,17 1,81 10,35 1966 Vácegres III 0,23 2,78 7,75 1966 Zámoly 4,30 17,40 4,05 1970 200
