Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. Víztározás - 5.5 A felszíni völgyzárógátas tározás gazdaságossága
— Lehetnek a tározásnak járulékos eredményei is, pl. az erózió csökkenése, a mederméretekben és a meder karbantartási munkákban elérhető megtakarítás stb. A járulékos eredmények növelhetők járulékos hasznosítással is, pl. halasítás, sport, üdülés. A völgyzárógátas tározás gazdaságossági vizsgálatánál a következő — m3-ben kifejezett — mennyiségek használatosak (5—11. ábra): S0 — évi vízhozamösszeg sokévi átlaga, S„ — évi nettó szükséglet, Sb — évi bruttó vízszükséglet = a nettó vízszükséglet -j- a párolgási és a szivárgási veszteség, azaz Sn -j- P + Sz, S/, — hasznos tározótér, Sr — holttér; Tározók holttere a maximális üzemi vízszint alatti teljes térfogatnak legfeljebb 15%-a lehet. A holttér felső határa a minimális üzemi vízszint. S, — S/, -j- Sr = a teljes tározótér, w — a völgyzárógát térfogata. A jellemző mutatószámok a következők: 1. a = — szabályozási tényező, amely megmutatja, hogy az éves vízhozamösszegnek hányad része az évi bruttó vízszükséglet. 5 2. e — " hasznos tározási tényező, amely megmutatja, hogy az éves vízhozamösszeg mekkora része tározható hasznosítható módon a tározóban. A tározókat általában legalább 50%-os hasznosulási hatásfokra kell kiépíteni. A hasznosulási hatásfok, az évente hasznosított és a sok évi középvízhozam alapján számított évi vízmennyiség hányadosa %-ban kifejezve. Kivételesen 50%-os hasznosulási hatásfok alatt is létesíthető tározó, ha a domborzati formák, vagy a települési viszonyok előre kizárják az 50%-os érték elérését és a vízgyűjtőn létesíthető más tározási lehetőséggel együtt a tározó eléri vagy meghaladja az 50%-os hasznosulási hatásfokot. Ha a tározási ciklusban a tározótér többször is hasznosítható, ezt a hasznosulásnál figyelembe kell venni. 3. A tározóval biztosított folyamatos többlet vízszolgáltatásra jutó fajlagos beruházási költség, amelyen a B beruházási költségnek 1 m3/s tározóit készletből kiszolgáltatható többletvízhozamra eső gbs részét értjük: 9bs — ® (FtmV), (5-4) j — Qh ahol f a tározóval eléi'hető folyamatos vízszolgáltatás, Qh pedig a természetes hasznosítható vízhozam. 4. A hasznos egységnyi tározótérfogatra eső beruházási költség: g„ = ~ (Ft m3) (5-5) Sn 197
