Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.8 Magyarország mértékadó (reprezentatív) vízmérlege
kon kívüli beavatkozásoktól és a szomszédos államokkal a vízkészletmegosztásra vonatkozóan létrejött megállapodásoktól függ. A felhasználás lehetőségét a hajózási vízigényhez való hozzájárulás — ma még kellően nem tisztázott — mértéke is befolyásolja. 4. A mérlegből megállapítható, hogy szabad felszíni vízkészletünk jelentős része a Duna és a Dráva (Mura) mentén hasznosítható. Felszín alatti szabad vízkészlet — elsősorban a területileg elosztottan jelentkező igények kielégítésére —i az országban majdnem mindenütt található. Legjelentősebb a Duna hatalmas parti szűrésű készlete és az 1. Északdunántúli TVK-egység felszín alatti vízkincse. Jelentős még a 7. Alsó- dunavidéki és a 13. Felsőtiszavidéki TVK-egység felszín alatti víztartaléka is. 5. A fel nem sorolt területeken részint már a közeljövőben, méginkább a távlati vízgazdálkodási fejlesztési tervek megvalósulása során az ország majdnem egész területén napirendre kerül a vízkészletek időbeli és területi eloszlásának módosítása, átfogó vízgazdálkodási beavatkozások szükségesVizpót lássál sem kielégíthető igény Q [m3/sT' 16000 I960 0 1965 WO 1975 1980 1985 H00 1000 800 600 1 vízpótlással ^ \( tározás, vizátr& : vezetés, bánya<: .-Sí j viz, stb) * 1 ^ Természetes 1 i készletből Redukált lerméste/es \ \ \ vízkészlet Táró zott többlet Bevezetett viz (bányavíz, szennyvíz, víz át ereszt és 4—35. ábra. Magyarország vízgazdálkodási idősora 165
