Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.8 Magyarország mértékadó (reprezentatív) vízmérlege
zésre kerül a vízügyi államigazgatási jogok, illetve adatok alapját szolgáló jogerős határozat száma és időpontja, a vízjogi engedélyes neve és székhelye, az engedélyezés tárgyát képező mű vízügyi nyilvántartási sorszáma, valamint a megállapított jogok és kötelezettségek tartalmának és mértékének rövid leírása. A vízikönyvbe jogot vagy kötelezettséget, illetőleg adatot csak a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján szabad bejegyezni. A bejegyzésről — amely minden esetben időrendi sorrendben történik — a jogosítottat vagy kötelezettet (vízjogi engedélyest) értesítik. A vízikönyvi bejegyzés tárgya — egy vízikönyvi tétel — minden műszakilag önálló vízi munka, vagy vízi létesítmény. A bejegyzés egyidejűleg utal a vízi munkával vagy vízi létesítménnyel műszakilag összefüggő más vízhasználat vízikönyvi tételére is. A vízikönyvbe bejegyzik a jogokban és kötelezettségekben történt változásokat, valamint az esetleges megszűnést. A vízikönyv a vízügyi hatóság olyan hivatalos nyilvántartása, amelyben a gyakorlati vízgazdálkodás érvényes adatai szerepelnek. Ennek megfelelően kezelését külön jogszabály [15/1971. (V. É. 16.) OVH] állapítja meg. 4.8 Magyarország mértékadó (reprezentatív) vízmérlege 4.81 Vízkészletek 4.811 Felszíni vízkészlet Az ország 16 vízkészletgazdálkodási területegységének (13 TVK-egy- ség, valamint 3 országos jelentőségű folyószakasz — Duna, Tisza, Dráva) 1970. augusztusi hasznosítható vízkészlete a 4.3 fejezetben részletezett módszer alapján a összefüggés szerint számítható, amelyben Qa a vízkészletgazdálkodási egység hasznosítható vízkészlete, Qr(M> az egység redukált természetes vízkészletének Magyarországon hasznosítható része, Kt tározásból, KSÍ vízbevezetésből (felszín alatti vízkészletből származó szenny- és használt vizekből) és Kb bányavízbevezetésből származó többlet, végül Kv az egyes belföldi vízkészletgazdálkodási egységek között átkönyvelt vízkészlethányad, i az egység tározóinak, j a területen történő szenny- és használtvíz-bevezeté- seknek, h pedig a bányavíz-bevezetéseknek a száma. A redukált természetes vízkészlet Magyarországon hasznosítható Q,(m) része amelyben 154
