Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.7 Operatív vízkészletgazdálkodás
tási adatokat és az engedélyes nevét, a vízi munka, a vízi létesítmény és víz- használat jellemző műszaki adatait, valamint a gépi adatfeldolgozáshoz szükséges kódszámokat. A második oldal (4—28 b ábra) a felügyeleti tevékenységet tünteti fel. A nyilvántartás másik eleme az alaptérkép, amely szemléltetően mutatja be a vízi munkák, vízi létesítmények és vízhasználatok térbeni elhelyezkedését és lehetővé teszi a vízgazdálkodási viszonyok és feladatok ösz- szefüggéseinek vizuális vizsgálatát. Az alaptérkép általában 1 : 25 000 méretarányú helyszínrajz (4—29. ábra), amelyen jelmagyarázat szerint feltüntetésre kerül a nyilvántartásba vett vízügyi beavatkozás. A térkép tartalmazza még a TVK-egységek, alegységek, részegységek határát és számát, valamint a létesítmények területszükségletét is. A felszín alatti vízkészletre vonatkozó nyilvántartás az előzőekhez hasonló, de vízfajtánként (talajvíz, partiszűrésű víz, rétegvíz, karsztvíz) külön- külön térképen kerül feldolgozásra. A felszín alatti vízkészlet, valamint az egyes kutak nyilvántartására külön kútkatasztert vezetnek. A kútkataszterben a kutak teljesítményadatai, üzemelési adatai (vízhozam, vízminőség, vízhőmérséklet, ezek idősora, valamint az esetleges átalakítással kapcsolatos adatok) vannak feltüntetve. A vízi munkák, vízi létesítmények és vízhasználatok nyilvántartása során szennyvízkataszter is készül. A nyilvántartó lap az engedélyes adatainak feltüntetése mellett tartalmazza a befogadó vízfolyás fontosabb jellemzőit, a szennyvízbevezetés helyét, módját, mennyiségét, minőségének időbeni jellemzőit, az üzemelésre vonatkozó adatokat, a szennyvíztisztítás technológiai leírását, valamint az ezzel kapcsolatos vízminőségi paramétereket. Az egyes szennyező források alapján határozzák meg a befogadók tényleges szennyvíz-terhelését és tesznek intézkedést a szükséges tisztítás mértékének meghatározására, a vízminőségvédelem fejlesztésére. 3. Vízmérleg-nyilvántartás A vízügyi igazgatóságok által vezetett vízmérleg-nyilvántartásban az érvényes vízjogi engedéllyel rendelkező, illetve műszaki elvi meghatározást nyert vízhasználatok szerepelnek az engedélyben meghatározott vízigény értékkel. A vízmérleg-nyilvántartás a felszíni vizekre vonatkozóan vízmérlegtáblázatot és vízgazdálkodási hossz-szelvényt tartalmaz. A táblázatban vízfolyás egységenként és TVK részegységenként, illetve alegységenként összesítve a területen hasznosítható vízkészlet szerepel, beleértve a tározásból és bányavíz-bevezetésből származó többletet, a felszín alatti vizekből származó szennyvizet és használt vizeket, továbbá előjelhelyesen a belföldi vízátvezetéseket. A vízigények rovatban a lakossági, ipari és mező- gazdasági vízigények, valamint a használt- és szennyvíz-visszavezetések értelemszerű összegezései szerepelnek. A vízmérleg a hasznosítható készlet értékét veti össze a vízfelhasználással és kimutatja a szabad készletet, illetőleg az adott tartóssággal ki nem elégíthető vízigényt, valamint a hasznosítható készlet kihasználtságát. 148
