Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. Vízgazdálkodás és hidrológia

1—2. táblázat

A Ferto-to vizhaztartasi összetevői

A feltételezett tófelület, Ft

A tó vízgyűjtő- ter

ülete, Fv

Hozzáfolyás, H

Csapadék,

C

Párolgás,

P

Lefolyás, L (l

eeresztés)

Vízforgalom

R=C+H=P+L

P

C

M

egjegyzés

P + L

P + L

folytonos

vízsugárban

kifjezve

km2

km2

m3/s

m3/s

m3/s

m3/s

m3/s

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7) (8)

(9)

(10)

0

1300

2,46

0

0

2,46

2,46

0

0

Tó nélküli vízfolyás

50

1250

2,37

1,12

1,42

2,07

3,49

0,41

0,32

100

1200

2,28

2,25

2,85

1,68

4,53

0,63

0,49

Természetes átfolyású tó

200

1100

2,10

4,50

5,70

0,90

6,60

0,86

0,68

280

1020

1,96

6,30

8,00

0,26

8,26

0,97

0,76

315

985

1,80

7,18

8,98

0

8,98

1,00

0,80

Zárt vízrendszer

400

900

1,73

9,00

11,40

—0,67

10,73

1,03

0,84

Mesterséges vízpótlással fenntartott tó

A számítás = 1300 km2.

kiinduló

adatai: C

= 710

mm, P

= 900

mm,

cc = 0,085, F — Ft -f~ F% =

Az ábra adatainak meghatározásához szükséges számítások alapadatait és eredményeit, a Fertő tó vízháztartási összetevőit Szesztay [52] alapján az 1—2. táblázat mutatja be.

A felszín alatti vízkészlet meghatározása lényegesen bonyolultabb feladat.

A csapadékvíz és a hóié felszín alá szivárgott hányada rövidebb-hosz- szabb tározódás, illetve felszín alatti út után a vízfolyások medrébe lépő felszín alatti lefolyásként, vagy a talaj és a növényzet párolgása által kapcsolódik be a hidrológiai körfolyamatba.* A beszivárgott vizek legnagyobb része — hazai adottságok között átlagosan mintegy 2/3-a — már a levegővel átjárt felső fedőrétegből visszakerül a felszínre és csak viszonylag kis hányada jut le a talajszemcsék, illetve a kőzetek közötti hézagokat összefüggően kitöltő talajvízhez, illetve karsztvízhez. Átlagos adottságok között még sokkal kisebb az a vízmennyiség, amelyik -—- oldalirányú vagy függőleges szivárgással — a felszín alatti legfelső víztartó réteg alatti, mély fekvésű víztározó rétegekbe eljutva igen hosszú időre kikapcsolódik a felszíni körforgásból.

* Kivételt jelent ebben a vonatkozásban a kőzetek anyagának vagy a növények testébe kémiailag beépülő vízmennyiség. Ez — mai ismeretek szerint — a hidrológiai körfolyamatban résztvevő vízmennyiségnek elhanyagolhatóan csekély hányada.

14