Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

4. A vízmérleg - 4.6 A vízminőség szerepe a vízgazdálkodásban

Az összefüggések birtokában a jellemző vízhozamokhoz (Q,) tartozó jellemző vízminőségi értékek (Y;) az alábbiak szerint határozhatók meg:

Yj = a + — + cQj (4—33)

Qj

Az eljárás használhatósága eddig elsősorban nagyvízfolyásokra, illetve kisvízfolyások egyenletesen szennyezett szakaszaira igazolódott. Szennyvízzel erősen terhelt kisvízfolyásokon megbízható összefüggések szerkesztéséhez a szennyvízbevezetések mennyiségi és minőségi viszonyait is figyelembe kell vennünk.

Nyilvánvaló ugyanis, hogyha a terhelési összefüggést (Tf) egy szennyvízbevezetés fölötti (f) szelvényre kaptuk, akkor az Ysz, ill. Qsz adatokkal jellemezhető szennyvízbevezetés alatti szelvényre felírható fennálló anyagmérleg a

Ya(Q, + Q«) = Y/Q, + YSZQSZ (4-34)

összefüggés következtében a terhelési összefüggés a

Ta — Ya(Qf -j- Q„) = aQf -f- b -f- cQ} -j- YSZQSZ = aQf -j- b -|- cQ} (4 '35)

alakra módosul, ahol Ta a szennyvízterhelést kifejező már említett tényező.

Ez utóbbi összefüggés kizárólag akkor helyettesíthető a korábbi terhelési összefüggéssel, ha a Q„ <€ Qf viszony fennáll. Ellenkező esetben a szennyvízhozamot (Q,«) is figyelembe kell venni.

A különböző szelvényekben számított jellemző vízminőségi értékek összessége (megfelelő sorrendben rakva) írott vagy rajzolt vízminőségi

4—25. ábra. Kapcsolat a Tisza vízhozama és a káliumpermanganátos oxigéníogyasztása között

125