Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.5 A vízhasználó ágazatok áttekintése
Az augusztusi és az évi vízigény átszámítása pedig az alábbi összefüggés szerint végezhető. ahol I' — az éves vízigény (m3/év), fi — a vízhasználat évi átlagos igénye az augusztusi igény százalékában a 4—1. táblázat szerint (%), Fi aug — a vízhasználat augusztusi igénye (m3/'s, 31,5 • 10® — az év másodperceinek száma. 4.51 A települések vízellátása Magyarországon a lakosság vízigénye 1970-ben átlagosan 38 m3/s, illetve 1,0 milliárd m3/év, ami az összes népgazdasági vízigény 11%-a az augusztusi mértékadó időszakban, illetve az egész évi összes vízigénynek 18%-a. A lakossági vízigény 30%-át felszíni, 70%-át felszín alatti vízből elégítik ki. Az 1985. évi vízigény pedig várhatóan eléri az 55 m3/s értéket. A mértékadó vízhozamértékből kiindulva az évi vízfogyasztás megállapításához a vízkészletgazdálkodási számításokban 27,72 millió másodpercet vesznek figyelembe. A lakótelepi vízigény nagyságának a napon és éven belüli ciklikus változása számottevő. Az éven belüli változásra a 4—9. ábra mutatott példát, míg a napon belüli vízfogyasztás óránkénti ingadozásának jellegét —i falu, mezőgazdasági város, nagyváros vonatkozásban — a 4—15. ábra szemlélteti. A lakosság vízellátásában a felszíni víznek eddig csekély szerepe volt. Számos külföldi nagy város (Moszkva, London, New-York, Tokió stb.) vízellátása felszíni vízből történik és a hazai fejlődés is azt mutatja, hogy a korlátozott felszín alatti vízkészlet miatt a felszíni víz felhasználása a jövőben ivó- és háztartási célokra nálunk is fokozódik. Ennek ellenére a felszíni vízkészlettel való gazdálkodásban az ivó- és háztartási vízigény szerepe, mennyiségi szempontból — az országos vízmérleget tekintve — általában nem jelentős. (Egyes vízkészletgazdálkodási területegységeken belül a jelentősége számottevő lehet.) A települések vízfogyasztása nagymértékben ingadozik, amit számos tényező befolyásol. A vízfogyasztás ingadozásaira elsősorban a település földrajzi helyzete, éghajlati viszonyai, az évszakok változásai, a település nagysága, jellege, laksűrűsége, a lakásállomány technikai felszereltsége, az üzemi és háztartási vízhasználat aránya hat ki. Az évi fogyasztásváltozásokat főként a fogyasztók számának növekedése és az ipari fejlődés üteme befolyásolja. A vízfogyasztás havi ingadozásait leginkább az évszakok és az időjárás változásai, valamint az idényszerűen fellépő (pl. üdülési) vízszükségletek alakítják. A napi vízfogyasztás módosulásánál nagymértékben érvényesül az időjárásváltozás, a munka- és pihenőnap-beosztás. Az egyes csúcsfogyasztási napok vízfogyasztása meghaladhatja az átlagos napi fogyasztás 1,5—2-szeresét. 104
