Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 3. A vízgazdálkodás sajátosságai és munkafolyamatai

tás az új ismeretanyag feltárását, az alkalmazott kutatás az új ismeret- anyag alkalmazási körülményeinek vizsgálatát, a műszaki fejlesztés az al­kalmazás eszközeinek létrehozását célozza, a gyakorlati alkalmazás során a feltárt új ismeretanyagokat a létrehozott eszközök segítségével a termelés szolgálatába állítják. Az előbbiek példájaként említhető: ha a mikroorganizmusok egy csoport­jának új szennyvíztisztítási képességét fedezik fel, alapkutatási eredményt érnek el. Ha erre az ismeretre támaszkodva, új szennyvíztisztítási tech­nológiát dolgoznak ki, ez már az alkalmazott kutatás körébe tartozik, végül műszaki fejlesztési kutatással alakítják ki azokat a berendezéseket, ame­lyek felhasználásával az új technológia segítségévei, megfelelő hatásfokkal üzemszerűen tisztítható a szennyvíz. A fejlesztés teljes folyamatába tartozik a prototípus próbaüzeme, az üzemi előírások összeállítása, a szükséges szak­képzés, végül a berendezések gyártásának megindítása. A tudományos kutatás egyes fázisai és a termelési tevékenység közti kapcsolatot a célprogramok segítik elő. A célprogram valamely, a termelés szempontjából megoldandó konkrét feladat fejlesztési folyamatának (alap-, alkalmazott kutatás, műszaki fejlesztés, gyakorlati alkalmazás) operatív terve, amely e feladat vonatkozásában kiterjed az alapkutatástól a gyakor­lati alkalmazásig. A tudományos eredmények tudatos alkalmazása, a tudo­mány és a termelés közötti kapcsolatrendszer folyamatának tervszerű sza­bályozása. a tudományos tevékenység hatékonyságának fokozása szempont­jából egyre növekvő a célprogramok alkalmazási köre. A hatósági és igazgatási tevékenység nem tartozik ugyan az anyagi ter­melés körébe, de szabályozza a vízgazdálkodás társadalmi-gazdasági-mű- szaki feltételeit (pl. a vízhasználatok engedélyezése, a vízbeszerzés és a víz- elvezetés műszaki megoldásának meghatározása a vízjogi engedélyben, a műszaki tervezés és kivitelezés, a beruházások megvalósításának szabályo­zása stb.). A vízkészletek tervszerű és gazdaságos elosztásának elemzése és hatósági szabályozása is ez úton történik. A vízkészletgazdálkodás (valamely terület vízkészlete hasznosításának tervszerű szabályozása a vízhasználatok mennyiségi és minőségi követelményeinek leggazdaságosabb kielégítésére, a tározási lehetőségek és a vízvédelem szempontjait is figyelembe véve) tulajdonképpen ezt a célt szolgálja. 4 Vízgazdálkodás I. — 44 388 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom