Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 3. A vízgazdálkodás sajátosságai és munkafolyamatai
tás az új ismeretanyag feltárását, az alkalmazott kutatás az új ismeret- anyag alkalmazási körülményeinek vizsgálatát, a műszaki fejlesztés az alkalmazás eszközeinek létrehozását célozza, a gyakorlati alkalmazás során a feltárt új ismeretanyagokat a létrehozott eszközök segítségével a termelés szolgálatába állítják. Az előbbiek példájaként említhető: ha a mikroorganizmusok egy csoportjának új szennyvíztisztítási képességét fedezik fel, alapkutatási eredményt érnek el. Ha erre az ismeretre támaszkodva, új szennyvíztisztítási technológiát dolgoznak ki, ez már az alkalmazott kutatás körébe tartozik, végül műszaki fejlesztési kutatással alakítják ki azokat a berendezéseket, amelyek felhasználásával az új technológia segítségévei, megfelelő hatásfokkal üzemszerűen tisztítható a szennyvíz. A fejlesztés teljes folyamatába tartozik a prototípus próbaüzeme, az üzemi előírások összeállítása, a szükséges szakképzés, végül a berendezések gyártásának megindítása. A tudományos kutatás egyes fázisai és a termelési tevékenység közti kapcsolatot a célprogramok segítik elő. A célprogram valamely, a termelés szempontjából megoldandó konkrét feladat fejlesztési folyamatának (alap-, alkalmazott kutatás, műszaki fejlesztés, gyakorlati alkalmazás) operatív terve, amely e feladat vonatkozásában kiterjed az alapkutatástól a gyakorlati alkalmazásig. A tudományos eredmények tudatos alkalmazása, a tudomány és a termelés közötti kapcsolatrendszer folyamatának tervszerű szabályozása. a tudományos tevékenység hatékonyságának fokozása szempontjából egyre növekvő a célprogramok alkalmazási köre. A hatósági és igazgatási tevékenység nem tartozik ugyan az anyagi termelés körébe, de szabályozza a vízgazdálkodás társadalmi-gazdasági-mű- szaki feltételeit (pl. a vízhasználatok engedélyezése, a vízbeszerzés és a víz- elvezetés műszaki megoldásának meghatározása a vízjogi engedélyben, a műszaki tervezés és kivitelezés, a beruházások megvalósításának szabályozása stb.). A vízkészletek tervszerű és gazdaságos elosztásának elemzése és hatósági szabályozása is ez úton történik. A vízkészletgazdálkodás (valamely terület vízkészlete hasznosításának tervszerű szabályozása a vízhasználatok mennyiségi és minőségi követelményeinek leggazdaságosabb kielégítésére, a tározási lehetőségek és a vízvédelem szempontjait is figyelembe véve) tulajdonképpen ezt a célt szolgálja. 4 Vízgazdálkodás I. — 44 388 49
