Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 3. A vízgazdálkodás sajátosságai és munkafolyamatai
át tartósan érvényesülnek. A vízgazdálkodásnak nagy az állóeszköz-igénye. Magyarországon jelenleg a vízgazdálkodási állóeszközök értéke mintegy 80 milliárd forint. A vízgazdálkodásban az egy dolgozóra jutó állóalapok értéke meghaladja az 1 millió forintot. Ez több mint hatszorosa az iparban és tízszerese a mezőgazdaságban egy dolgozóra jutó állóalapok átlagos értékének. A vízgazdálkodás magas állóeszköz-igényességéből következik, hogy a víztermelés-szolgáltatás üzemköltségének jelentős része — általában 70—90%-a — állandó költség (állóeszközök amortizációja, eszközlekötési járulék stb.) és csupán 10—30%-a változó költség (anyag, energia, munkabér, szállítás stb.). 8. Komplex jellege és koordináló szerepe miatt a fejlett társadalmi-gazdasági tevékenység nélkülözhetetlen feltétele, tovagyűrűző hatása a társadalmi termelés elválaszthatatlan része, ahhoz sokoldalúan és nagy területen kapcsolódik. 9. Tevékenységét — más ágazatokhoz képest — a természeti törvények nagyobb mértékben befolyásolják, munkafolyamataiban jelentős a szerepe a víz mozgástörvényeinek (lásd: 3.2 A vízgazdálkodás munkafolyamatai). 10. Ráfordításai számszerűsíthetők, eredményeinek azonban csak egy része értékelhető közvetlenül, jelentős részük csak közvetve, rendszerint más népgazdasági ágazatokban elért gazdasági hatásában jelenik meg. 3.2 A VÍZGAZDÁLKODÁS MUNKAFOLYAMATAI A víz tulajdonságainak felhasználása a társadalom szükségleteinek kielégítésére céltudatos emberi munka kifejtésével jár. Egyes konkrét szükségletek jellege miatt a víz természetes tulajdonságait munkával kell a szükségletekhez igazítani vagy további tulajdonságokkal bővíteni. A víz használati értékének hasznosítása során, a munkafolyamat végeredménye kétféle módon mutatkozhat. Első esetben a munka eredménye ismét víz, amely a munkafolyamat termékeként eltér a munkafolyamat kiinduló alapját alkotó víztől, mert hasznos tulajdonságainak összessége új tulajdonságokkal bővül. Pl. ivóvíz-előállítás a természetes állapotában nem ivóvíz minőségű vízből derítés, szűrés, klórozás vagy ózonizálás útján vagy magas kalcium-, magnéziumtartalmú vizek lágyítása ipari felhasználást megelőzően. A másik esetben a munkafolyamat eredménye más termék, amelynek előállításakor a víz használati értéke munkatárgyként vagy munkaeszközként hasznosul. 40
