Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
Bevezetés
BEVEZETÉS A vízgazdálkodás mint a vízzel összefüggő ismeretek és gyakorlati tevékenységek legszélesebb körű összefoglaló megjelölésére alkalmazott fogalom viszonylag új keletű. Nem helyettesíthető a hidrológiával, még az esetben sem, ha a hidrológiát kiterjesztett értelemben olyan tudománynak tekintjük, amely a víz földi előfordulásával, körforgásával, kémiai, fizikai tulajdonságaival és a környezetre gyakorolt hatásával foglalkozik. A hidrológia — bár a vízgazdálkodás alaptudománya — a vízzel összefüggő jelenségeket elsősorban a természet oldaláról vizsgálja. Ugyancsak nem azonosítható a vízgazdálkodás teljes körű fogalmával a vízépítés, sőt a természetes vízviszonyok megváltoztatására felhasznált műszaki, fizikai, kémiai, biológiai eljárások összességét felölelő hidrotechnika sem. Ez a tudományterület és gyakorlati tevékenység a vízgazdálkodásnak csupán egyik alkotóelemét, a megvalósítás eszközét jelenti. A mai korszerű vízgazdálkodás a vízzel összefüggő jelenségeket nemcsak a természeti környezettel és nemcsak a természetes hidrológiai viszonyok átalakítására alkalmazott eszközökkel és eljárásokkal összefüggésben vizsgálja, hanem egyben a társadalmi-gazdasági környezettel kölcsönhatásban szemléli. Nem korlátozódik csupán a vízkárok elhárítására és a víznek, mint a természet által adott erőforrásnak a kiaknázására, hanem a természetes vízviszonyokat átfogó, komplex módon törekszik szabályozni: a víz földi pályáját lassítja vagy gyorsítja, közben a vizet időszakosan visszatartja, többször is felhasználja, anyagi tulajdonságait átalakítja és gazdasági kihasználásának különböző lehetőségeit összehangolja. A víznek ősidők óta fontos szerepe volt a földi élet, a termelés, a társadalmi-gazdasági fejlődés alakulásában. Korunkban azonban a társadalmigazdasági élet és a természeti környezet sokoldalú kapcsolatának jóformán minden vonatkozása összefügg a vízviszonyokkal. Magyarország földrajzi helyzetéből, természeti körülményeiből és gazdasági viszonyaiból következik, hogy a vízgazdálkodásnak különösen nagy 9