Deák Antal András: Bél Mátyás élete és munkássága 1684–1749-ig; A magyarországi halászatról (Vízügyi Történeti Füzetek Különkiadás Budapest, 1984)
A magyarországi halakról és azok halászatáról
mondják az egyiket, másikat „Kaertfaesel"-nek, harmadikat meg „Hoff"-nak. Mind. a három fonott alkalmatosság hasonlít azokhoz a vesszőfonadékokhoz, melyeket a katonák a táborokban a sáncok megkötésére szerkesztenek. Tudniillik nádból vagy fűzfavesszőből sűrű kerítést fonnak, melyből kb. négy láb átmérőjű körkerítést formálnak; magassága ugyanakkor olyan, hogy a vesszők vége a vízből kilátszódjon, ezekhez a vesszőkhöz vagy nádszálakhoz csatlakozva mindkét oldalon ugyancsak nádból kerítést fonnak, mely a kasokkal vagy kertecskékkel azonos magasságú. Megjegyzendő, hogy minél hosszabbak ezek a kerítések, annál hatásosabbak. Tízeket a kerítéseket a rusztiak „Landfachen"-nak mondják. És amint ezt szárazon megépítették, a partközeli nádasba helyezik úgy, hogy a kerítés szárnyát teljes hosszában kihúzzák, és a tó medréhez alaposan rögzítik, a ketreceket, illetve kertecskéket pedig a közép tájt sorban a kerítéshez kötözik. Egyiket, amit „Hof'-nak hívnak, jobbra, a másikat, a „Cap"-ot balra, harmadik pedig, a „Kartfechel", középre kerül, de oly módon, hogy a kerítés mindkét oldaláról a kertecske bejáratát szabadon hagyják. Miután ezeket így rendben elhelyezték, bárhonnét jönnek is a halak, a felállított sövény föltartóztatja őket, és vagy megkerülik a kerítést és megmenekülnek, vagy ha a kis ketrecek felé veszik útjukat, és bemennek, a gyanútlanok akár jobbra fordulnak, akár balra igyekeznek, számukra már nincs kiút. Könnyen beletalálnak, de a nyílás úgy van megszerkesztve, hogy amint beléptek, már be is zárult, és fogva vannak. Szemtanúja voltam, amint ezzel a halászást móddal a rusztiak a halak ezreit fogták a Fertő tóban. De nem tudom, mi történhetett, hogy kb. négy év óta egyetlen halat se lehet fogni ebben a tóban. Ennyit a halászás módjáról az állóvizekben és a halastavakban. XXXI. A KÉTÉLTŰEKRŐL Most azokhoz a vízi állatokhoz érkeztünk, melyeket a görögök kétéltűeknek hívnak, mivel nemcsak a vízben élnek, hanem a szárazföldre is kimennek és a szárazon található eleségen is elvannak. Két fajtájuk van, egyik csoportjuk páncélos, másik a prémes. A páncélosokhoz tartozó rákoknak különböző fajtái fordulnak elő Magyar-