Deák Antal András: Bél Mátyás élete és munkássága 1684–1749-ig; A magyarországi halászatról (Vízügyi Történeti Füzetek Különkiadás Budapest, 1984)
A magyarországi halakról és azok halászatáról
Csontja egyiknek sincs, kivéve a csontos pikkelyek hármas füzérét, húsa fehér és nagyon ízletes. Mindkét fa) bátor és harcias természetű, még a hatalmas vizákat is vidáman megtámadják és le is győzik. Nagyobb távolságra is elkalandoznak, midőn örökös kóborlásuk közepette öt napi járásnyira, vagy még messzebbre is elmennek. Nemcsak a Dunában fordulnak elő, hanem a Tiszában, Vágban, Garamban és az Al-Dunába ömlő hasonló folyókban is. Harmadik (helyesen: negyedik) fajukat „Antacaeus Stellatus"-nak (söre g tok), azaz „csillagos vizáknak" (csillagos tok) hívják, az oldalukon sorakozó, csillagot mintázó csontocskák után. Nagyra megnőnek, de a hatalmas vizákhoz külsőre nem hasonlíthatók. Míg azok bőre ugyanis sima, ezeké testük egész hosszában végigfutó három sor hegyes tüskétől nagyon érdes, húsuk és ízük az előzőekétől azonban nem különbözik. Utolsó fajtájuk az a tok hal, mely csőr szerű szájának hosszúsága miatt méltán kapta a „rostratus", azaz „csőrös" jelzőt (talán a kecsege). A Dunában gyakori, de a Tiszában is előfordul, de más folyókból sem hiányzik, különösen áradások idején nem, mert amikor a Duna széltében-hosszában elönti a vidéket, az ártér mocsaras nádasaiba is beveszi magát. VII. VIZÁKKAL EGYÜTT KIFOGOTT HALAKRÓL Ezek mind a tokoknak fajai, melyek nemcsak faji jellegzetességekben, hanem nagyságban is különböznek; de az, amit faji sajátosságnak mondunk, és ami elsősorban a vizában ölt testet, az összes többi elé helyeztetik. És jóllehet ugyanabban a húzásban gyakran több kiváló halfaj kerül a hálóba, mégis csak a nagy fáradsággal karókhoz kötözött vizákat tartják igazán becsben a halászok, az összes többi halat, amit még mellesleg kifogtak, nagyon kevésbe, vagy szinte semmibe se veszik. Jómaguuk is szemtanúi voltunk, hogy a balászok a háló kivetésekor az odavetődött idegenekkel vagy bámészkodókkal megegyeznek, hogy valamennyi halat, amit a vizákon kívül még kifognak, ötven vagy száz krajcárért odaadják.
