Deák Antal András: Bél Mátyás élete és munkássága 1684–1749-ig; A magyarországi halászatról (Vízügyi Történeti Füzetek Különkiadás Budapest, 1984)

A magyarországi halakról és azok halászatáról

A HALÁSZAT ÖRÖMEIRŐL Nincs még egy a falusi foglalatosságok között, a madarászást és vadászatot nem számítva, mi annyi örömet szerezne, mint a halászat. Nincs nagyobb gyönyörűsége a szemnek, mint az ide-oda cikázó halak szemlélése; a melegtől elnehezült tagjainkat se üdíti fel jobban más, 77iint a vízben való megmerülés, és szellemünket se frissíti fel semmi jobban, mint a vizekben nyüzsgő százféle élőlény szemlélése. A halászóknak ama sokasága, a hálók változatossága, a halak sok-sok fajtája az embert minden más szórakozástól elvonni képes. Egyébként mi lehet kedvesebb, és van-e örvendetesebb, mint csukákkal birkózni, avagy potykákát, pisztrángokat, lazacokat, kecsegéket és más nemes halfajokat tálalni fel étkezéshezTelismerték ezt a régiek, akikről Varró azt írja, hogy legalább anynyira élvezetből, mint hasznossága miatt ápolták a halászatot, felismerte maga Salamon király is, akiről a szent iratok tanúsítják, hogy a halastavak sok örömet szereztek neki, és felismerik ezt manapság is mindazok, akik a halak tanulmányozására egy kis időt szentelnek. Alig van ugyanis ország, mely a halászatot becsben ne tartaná. II. MAGYARORSZÁG GAZDAG HALÁLLOMÁNYÁRÓL Míg azonban a külföldiek gyakran mesterségeseit és fáradsággal alakítják ki halastavaikat, addig a magyaroknak maga a természet alkotta. Jóllehet nálunk sem hiányoznak, akik halastavakat létesítenek, ugyanakkor nem kevés az olyan hely, melyet maga a természet ne halak telepítésére rendelt volna. Egyébként az ország minden része bővelkedik halban: még a nagyon meleg fürdőkből sem hiányoznak. Sőt azt is megtanultuk, hogyan kell a sós tavakat halakkal betelepíteni. Mit mondjunk arról a sok, halban gazdag tóról? Mit a mocsarakról? A kézzel épített halastavakról nem is szólva, melyeket tulajdonosaik akkor használnak, amikor akarnak. Mit ?nondjak a kisebb, nagyobb vagy közepes medrií folyókról? Se szeri se számuk, és halban kimenthetetlenül gazdagok. Különösen azok, 3 55